98106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés felületi tulajdonságaikban eltérő szemcsés anyagok keverékeinek, pl. vetőmagkeverékek szétválasztására

3Ieg',jelent 1 í)21>. évi augusztus lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŰSÁGr SZABADALMI LEIRAS 98106. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés felületi tulajdonságaikban eltérő szemcsés anyagok keverékének, pl. vetőmagkeverékek szétválasztására. Első Magyar Gazdasági Gépgyár r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 24-ike. Ismeretes, hogy különböző felületi érdességü szemcsék keverékét finom porral öszszekeverve, az érdesebb felületű szemcsék a porral bevonódnak, míg a simábbak nem. 5 Ugyancsak ismeretes az is, hogy ha folyakok hatására különböző mértékben ragadóssá váló szemcsék keverékét megnedvesítve, porral keverjük össze, a ragadós felületűek azzal bevonódnak, míg a másik 10 féleségbe tartozó szemcsék nem. A jelenséget, hogy egy szemcsekeverékből az egyik fajta szemcsék porral bevonhatók, míg a másik fajták csupaszok maradnak, különböző fajtázási módok elő-15 készítő eljárásául használják fel. így pl. a szemcsekeveréket bizonyos folyadékban nem oldódó s nem nedvesedő porokkal kezelik s azután a keveréket folyadékfelszínre ejtik, ahol a porral bevont szemcsé-20 ket a folyadék felszíni feszültsége a felszínen tartja, míg a csupasz szemcsék a folyadékba merülve az előbbiektől elkülöníttetnek. A folyadékot szokták pl. egy bukó peremen átfolyatni, ahol a folyadék-25 felszínen lebegő szemcsék a folyadékfelszínről lecsúsznak, míg a bemerülő, de úszó szemcséket a folyadék magával viszi. Ez az eljárás azonban különösen vetőmagvak esetében hátrányos, mert a fajtázandó 30 anyagok egyike a folyadékba való merülés, ill. az abban- való úszás következtében átnedvesedik. Köztudomású, hogy az átnedvesedett vetőmagvak kiszárítása nemcsak költséges és nehézkes művelet, hanem 35 egyrészt bizonyos vetőmagvak esetében a nedvesítés s az ezt követő szárítás a mag külső kinézését s ezzel együtt annak piaci kelendőségét is károsan befolyásolja, másrészt a magvak minőségét is rontja. A találmány szerinti eljárás azon a fel- 40 ismerésen alapszik, hogy bizonyos porokkal kezelve ,a szemcsekeveréket, a porral bevont szemcséknek egy felületen — de nem folyadékfelszínen — való súrlódása, ill. tapadása ,a csupasz szemcsékétől oly 45 mértékben eltérővé tehető, hogy -az ily módon előkezelt keverék felületen való csúsztatás útján fajtázható. Mivel a porral bevont szemcsék alakja általában közelebb áll a gömbhöz, mint a csupasz szemcséké 50 s így az előbbiek könnyebben gördülnek, célszerű a por összetételét úgy megválasztani, hogy a bevont szemcsék súrlódása, ill. tapadása kisebb legyen a csupasz szemcsékénél. 55 A tapadási különbség azzal is fokozható, hogy a csúsztató felületet rendkívül vékony, hártyaszerű rétegben olyan folyadékkal kenjük, amely a csupasz szemcséket megnedvesíti. Emellett olyan port alkalma- 60 zunk, amely a folyadékot fel nem veszi. Ily módon elérjük azt, hogy a csupasz szemcséket a folyadékhártya a felülethez tapasztja, míg a porral bevont szemcsék súrlódása számottevően nem növekszik. 65 A kenésnél fontos, hogy a folyadékréteg hártyaszerű legyen, nehogy a szemcsék, pl. magvak átnedvesedjenek. A tapadásnak kívánt növelésére a legvékonyabb folyadékréteg is elegendő. 70 A csúsztatás történhetik ferde lapon a nehézségi erő hatására, amikor is a könynyen csúszó szemcsék laposabb, a nehezebben csúszók erősebben görbült parabolában repülnek le a lapról. 75 Előnyösen alkalmazható csúsztatófelületként egy vízszintes alkotókkal bíró forgó henger (körhenger vagy végtelen szalag),