98085. lajstromszámú szabadalom • Diffuziós eljárás és berendezés ezen eljárás foganatosítására

Megjelent 1939. évi augusztus hó 273-én. MAGYAR KIRÁLYI W^BÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98085. SZÁM. — IV/d. OSZTÁLY. Diffúziós eljárás és berendezés ezen eljárás foganatosítására. Komers Kari mérnök Prág-a és Cuker Kari mérnök Tavikovi ce. A bejelentés napja 1927. évi május hó 4-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1926. évi julius hó 10-ike. A találmány diffúziós eljárásra, vala­mint ezen eljárás keresztülvitelére szol­gáló berendezésre vonatkozik és célja az, hogy az anyag megfelelő feldolgozása ré-5 vén a krisztalloidok diffuziósebességét fo­kozzuk és a kolloidok kilépését meggátol­juk. A találmány szerint a diffuzióképes anyagot, azaz ép sejthártyákkal rendel-10 kező anyagokat, mint pl. répaszeleteket, cukornádat, fát, fakérgeket stb. mindenek­előtt mechanikai úton a felületükhöz ta­padt levektől szabadítjuk meg. Emellett • gondosan kell arra ügyelni, hogy a dif-15 fuziófolyamathoz nélkülözhetetlen sejthár­tyák meg ne sérüljenek. A felületen tapadó levek eltávolítása elszívás, sajtolás vagy bármily fajta fáziselválasztó készülékek­' ben való kezelés útján foganatosítható. 20 Az anyagnak a találmány szerint adott esetben foganatosítandó sajtolása koránt­sem hasonlítható össze az ily anyagoknak a belsejükben lévő levek kitermelése cél­jából foganatosított szokásos sajtolásávaL 25 A találmány szerint ugyanis a felületen lévő leveknek csak rendkívül enyhe le­sajtolását visszük keresztül, ellentétben az egyébként szokásos erélyes sajtolással, melynek feltétlenül a sejthártyák meg 30 sérülését kell maga után vonnia. A levektől felületileg megszabadított konglomerátumokat már most gázáram hatásának vetjük alá, mely a konglomerá­tum-sejtek belső nedvességének egy részét 35 magával viszi és ily módon azok tartal­mát koncentrálja. A konglomerátumok belsejében lévő levek koncentrációjának fokozása révén megnövekedik az ozmozis­nyomás és ennek folytán a diffuziófolya­mat meggyorsul. Gázok gyanánt ezen célra 40 (előnyösen előmelegített) levegőt, füst­gázokat stb. használhatunk. A sejtek belsejében lévő levekből a ned­vességet- csak annyira távolítjuk el, hogy ezzel a sejtfalak még ne sérülhessenek meg. 45 Ebben az eljárás e része már elvileg kü­lönbözik az anyagnak a kilúgzó eljárások­nál gyakran foganatosított előszárításától. Az ismeretes eljárásoknál a kilúgzó folya­mat közben a sejthártyák megsérülése 50 folytán a szárított konglomerátumokból a sejtek egész tartalma átmegy a lefejtett anyagokba, míg a találmány tárgyánál a sejtfalak ép állapota folytán gyakorlati­lag valamennyi kolloid visszatartatik a 55 sejtekben és csupán a kristalloidok hagy­ják el a sejteket. A sejtek belsejében lévő levek koncen­trálása közben vagy után a konglomerá­tumokat — célszerűen a nedvességet el- 60 vonó gázáram révén — oxidáljuk, amivel a leukóbázisok átalakulását és bizonyos kolloidok koagulálását idézzük elő. A kolloidok, koagulálásuk révén, csökkentett diffuziósebességet kapnak. 65 A felületen tapadó levek mechanikai el­távolítását és a gázokkal való leírt keze­lést aszerint, amilyenek a fennforgó munkafeltételek, akár egy ízben, az első diffuzőr előtt foganatosíthatjuk, akár pe- 70 dig a diffúziós battéria egyes elemei kö­zött megismételhetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom