98058. lajstromszámú szabadalom • Szelep, főleg hőerőgépek tüzelőanyagszivattyúi vagy porlasztói részére

Megjelent 1929. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKgjgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98058. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Szelep, főleg hőerőgépek tüzelőanyagszivattyúi vagy porlasztói részére. Jendrassik György g-épészmérnök Budapest és Ganz és Társa Danubius gép-, wag-g-on- és hajógyár részvénytársaság- Budapest. A bejelentés napja 1927. évi november hó 22-ike. A jelen bejelentés tárgyát oly szelepszerkezet képezi, amelynél úgy új állapotban, mint a használatban szükségessé váló utáncsiszolások alkalmával könnyen 5 elérhető a tökéletes tömítés. Az eddig ismeretes szelepszerkezeteknél a jó zárás vagy egyáltalán nem, vagy csak részben volt elérhető, egyrészt mert a szelep, valamint a terhelő rúgó konstrukciójából kifo-10 lyólag a szelep ülésére ferdén igyekezett leülni, másrészt pedig azért nem, mert a becsiszolás művelete nem volt olyan precízen elvégezhető, mint a találmány tárgyát képező szelepszerkezeteknél. A jelzett elő-15 nyöket a találmány tárgyát képező szelep egyrészt sík ülése folytán, másrészt pedig négy különféle jellegzetes alaki kiképzés folytán éri el, amely alaki kiképzések nemcsak egyenként, hanem egymással kombi-20 nálva ugyanazon szelepnél egyidejűleg is alkalmazható. Szelepek becsiszolásánál, ha azok pontos vezetékkel bírnak, a szelep záró felületén a szelep tengelyével koncentrikusan baráz-25 dák jelentkeznek, amelyek üzemben a pontos zárást megakadályozzák. Első sorban oly szivattyúszerkezeteknél érezteti az ily módon előálló csekély tömítetlenség a hatását, amelyeknél nagy nyomással szemben 30 kell a szelepnek zárnia, kis szállító menynyiség mellett. Ilyen szivattyúk főleg a hőerőgépek tüzelőanyagszivattyúi, melyek zárószerveinek azért is igen kitűnően kell tömíteni, mert a hőerőgép kifogástalan 35 működései nagyrészt ezen múlik. A becsiszoláskor barázdák keletkezése elkerülhető akkor, ha a szelepnek a csiszolás alatt nem adunk pontos vezetést és azt sík ülésűre készítjük, miáltal lehetővé tesszük a szelepnek az üléséhez képest való excen- 40 trikus mozgását. Ez a csiszolás közben változó excentricitással való mozgás kizárja a barázdák keletkezését, mert a szelep zárófelületének minden pontja a csiszolás folyamán mindig más és más pályán mo- 45 zoghat. A szelepszár és a szelepvezeték közötti pontatlan vezetés miatt előfordulhat, hogy csiszolás közben egy a szelepszárnak a szelepüléstől távoli pontja felfekszik a veze- 50 tékére és ezáltal nagy karon hatva kevéssé ferde erő is képes a szelepet félrebillenteni. Ennek elkerülésére célszerű a szelepszárat oly módon kiképezni, hogy a szelepszár és a vezetéke között a hézag közvetle- 55 nül a szelepülés közelében legyen a legkisebb, miáltal a támaszkodási pont oly közel kerül a szelepüléshez, hogy csak nagyon ferde erő hatására lesz a szelep félre billenthető. 60 Még pontosabban csiszolható be a sík ülésű szelep, ha az ülést viselő darabot úgy képezzük ki, hogy az teljes egészében a szelepülés geometriai síkjának csupán egyik oldalán feküdjék, mert ekkor a sze- 65 lepülés a szelep becsiszolása közben időnként egy pontosan sík felülettel, pl. egy tusirozó lemezzel összecsiszolható, minek folytán barázdák keletkezése ki van zárva és emellett az ülés pontosan sík felülete is 70 biztosítva van. Pontosan eszközölhető tehát a becsiszo-