98005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőkövek (téglák) előállítására

Megjelent 1939. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98005. SZÁM. — XVH/c. OSZTÁLY. Eljárás építőkövek (téglák) előállítására. Bandini Franco magánmérnök Róma. Bejelentés napja 1927. évi november hó 26-ika. A téglaszárításnál tudvalevőleg nagy nehézségeket okoz a végtermék minden­nemű deformálásának elkerülése. A talál­mány célja gyors szárítóeljárás létesítése, 5 mely az eddigi hátrányt kiküszöböli. A kezelendő anyag, pl. agyag, vályog­föld vagy tűzálló agyag száraz formálá­sával kapcsolatban javasolták már azt, hogy az anyagnak őrléssel és szitálással 10 való kellő előkészítése után ezt az előké­szített anyagot 5% víztartalomig nedve­sítsük és a nedves keveréket gőzfejlődés eléréséig hevítsük, hogy a levegő az anyagból kihajtassék és az anyagot eb-15 ben az állapotban formáljuk, majd a még meleg formált árukat a szárítás befejezése céljából kemencében helyezzük el. Javasolták már továbbá a téglagyártás­nak a száraz formáló eljárással való ke-20 resztülvitelét, melynél a nyers anyagot, — miután azt forró keverőgépben kever­tük és hevítettük, úgy hogy a nedvesség jórészt elgőzölögtetett és ezzel a levegő ki­hajtatott — szitára bocsátjuk és innen a 25 finomabb anyagot tölcséren át a formáló sajtóba visszük, melyben a forró agyag gőzzel való telítés mellett formáltatik, mire a formált téglákat égetőkemencébe továbbítjuk. 30 Az eddigi javaslatokkal ellentétben a találmány szerint a lényegében véve leve­gőt nem tartalmazó, azonban aránylag nagy vízmennyiséget tartalmazó agyagot közvetlenül kezeljük, vagyis nem alkal-35 mázzuk a szárításból és őrlésből álló elő­kezelést, mely az ú. n. száraz formálásnál szükséges volt, mielőtt e formálás keresz­tülvihető lett volna és mely a levegőnek a masszába való behatolását okozza, ami-40 kor is a levegő a formálás előtt kihaj­tandó, nehogy azt követőleg a termékek deformálciót szenvedjenek. A faszénnek tőzegből való gyártásánál javasolták már a tőzegnek gőzzel fűtött szalagsajtóban való kezelését, ahol is a 45 szalagsajtóból kiszorított anyagot tég­lákká darabolják szét és azután a téglá­kat szárítókamrába viszik. A találmány lényege már most oly téglagyártó eljárásban van, mely szerint 50 a legalább 20% nedvességet tartalmazó nedves anyagot 100° C alatti (kb. 95° C) hőmérséletre hevítjük és ugyanezen hő­mérsékleten tartott fűtött szalagsajtón bocsátjuk át, majd a forró kisajtolt anya- 55 got a kívánt méretű és alakú téglákká vágjuk és ezeket közvetlenül ezután oly szorító kemencébe továbbítjuk, melyet kez­detben a téglák említett hőmérsékletéig hevítettünk és melyben a téglákat nedves 60 atmoszférában fokozatosan emelkedő hő­mérsékletre hevítjük mindaddig, míg a szárítás be nem fejeztetett. A találmány keresztülvitelénél az agyag és víz keverékét, melyet megelőzőleg kb. 65 95° C-ra hevítettünk, forróvízköpeny segé­lyével ugyanazon hőmérsékletre hevített szalagsajtón bocsátjuk át, melyet az agyag kb. 95° C hőmérsékletű folytonos szalag alakjában hagy el, mely szalagból 70 a kívánt méretű és alakú téglákat vágjuk ki és ezeket nyomban a szárító kemencébe visszük, melyet a téglák említett hőmér­sékletére, mint kezdeti hőmérsékletre he­vítettünk. 75 A szárítás nedves atmoszférában foga­natosítandó, amit akként érünk el, hogy a szárítókamrába forró vizet vezetünk, mely a szárítókamrán áthaladó hevített levegőt nedvesíti és ezzel a téglák fölös nedvessé 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom