98004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a rostok kitermelésére növényi anyagokból

Megjelent 193 9. évi julius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98004. SZÁM. — XlVa/1. OSZTÁLY. Eljárás a rostok kitermelésére növényi anyagokból. The Vbbey Syndicate Ltd. és Nanji Dinshaw Rattouji chemibus London. Bejelentés napja 1928. évi május hó 10-ike. A jelen találmány új, illetve javított el­járást foglal magában a rosttartalmú nö­vényi képződményekből és efféle anya­gokból az egyes rostalkatrészek leválasz-5 tására, továbbá a növényi rostanyagokból fonásra és más célokra alkalmas rostok­nak közvetlenül való előállítására. A növényi szövetekben, pl. a lenben, kenderben, sisalkenderben, ramieban és 10 bambusznádban a rostokat pektin, gummi­szerű és hasonló anyagok ragasztják egy­máshoz. Rendszerint a len és hasonló növények rostjait fermentáló művelettel bontják 15 szét és különítik el egymástól, mely mű­velet műszakilag „áztatás" néven ismere­tes és az oldhatatlan, pektintartalmú kötő­anyagoknak oldható pektinné és ennek származékaivá való átalakulását eredmé-20 nyezi, melyeket azután a rostokból sajto­lással és mosással lehet eltávolítani. Az áztató eljárásnak az a hátránya, hogy véghezvitelére rendkívül hosszú időt igé­nyel, minthogy ahhoz, általában, kb. 10 25 napi kezelési időre van szükség. Az el­járás gondos felügyeletet tesz szükségessé és főleg a kedvezőtlen időjárási viszonyok káros hatásának van alávetve. Azonkívül ama tetemes veszteségek miatt, melyek a 30 gerebenezésnél fellépnek, tökéletes ered­mény sohasem érhető el. A termelési ered­mény sohasem tesz ki többet a nyers­anyag rosttartalmának 50%-ánál. Hogy ezeket a hátrányokat elkerüljék, vegyi 85 áztató- és oldóeljárásokat javasoltak, me­lyeknél különféle reageneiákat, mint pl. savakat, benzint, széntetrakloridot és aethylkloridot használtak. Azonban az ilyen fajtájú vegyi eljárások figyelemre­méltó eredménnyel eddig nem jártak. 40 A jelen találmány javított eljárás rost­anyagoknak kezelésére, melynél a rostok gyorsan elválasztatnak egymástól és az azokat burkoló, pektinszerű és egyéb kötő­anyagok, rövid idei kezelés után oldható, 45 illetve könnyen eltávolítható alakban jönnek. Ez a javított eljárás lényegileg abból áll, hogy a nyers rostanyagokat olyan vegyi reagens behatásának teszik ki, mely 50 az oldhatatlan pektinszerű vegyületekkel és ama gummianyagokkal, melyek a kötő­anyagokat képezik, ión-cserére képes. Használhatók ennél az eljárásnál az al­kálifémek vagy az ammónium ama ve- 55 gyületei, melyek vizes oldatban ionizációt szenvedni képesek — különösen az emlí­tett bázisok neutrális sói, mint pl. borkő­sav, oxálsav, citromsav, kénsav és foszfor­savas sók — az alkálivegyület vagy az 60 egyéb megfelelő vegyület pedig célsze­rűen olyan só, melynek aniónja a föld­alkálicsoport valamelyik fémjével nehe­zen oldható vegyületet alkotni képes. Ily sók alatt olyanok értendők, melyek old- 65 ható földalkálisókkal való átalakítás vagy ióncsere által nehezen oldható vegyületek képzéséhez vezetnek. Ennek typikus pél­dája a glaubersó (nátriumszulfát), mely egy oldható mészsóval, mint pl. kálcium- 70 chloriddal a nehezen oldható kálcium­szulfátvegyületet adja. A semleges sók alkalmazása nemcsak a rostok megsérülésére nem vezet, még ak­kor sem, ha az eljárást aránylag nagy 75 nyomásoknál foganatosítjuk, hanem ezek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom