98004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a rostok kitermelésére növényi anyagokból

Megjelent 193

9. évi julius hó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98004. SZÁM. — XlVa/1. OSZTÁLY. Eljárás a rostok kitermelésére növényi anyagokból. The Vbbey Syndicate Ltd. és Nanji Dinshaw Rattouji chemibus London. Bejelentés napja 1928. évi május hó 10-ike. A jelen találmány új, illetve javított eljárást foglal magában a rosttartalmú növényi képződményekből és efféle anyagokból az egyes rostalkatrészek leválasz-5 tására, továbbá a növényi rostanyagokból fonásra és más célokra alkalmas rostoknak közvetlenül való előállítására. A növényi szövetekben, pl. a lenben, kenderben, sisalkenderben, ramieban és 10 bambusznádban a rostokat pektin, gummiszerű és hasonló anyagok ragasztják egymáshoz. Rendszerint a len és hasonló növények rostjait fermentáló művelettel bontják 15 szét és különítik el egymástól, mely művelet műszakilag „áztatás" néven ismeretes és az oldhatatlan, pektintartalmú kötőanyagoknak oldható pektinné és ennek származékaivá való átalakulását eredmé-20 nyezi, melyeket azután a rostokból sajtolással és mosással lehet eltávolítani. Az áztató eljárásnak az a hátránya, hogy véghezvitelére rendkívül hosszú időt igényel, minthogy ahhoz, általában, kb. 10 25 napi kezelési időre van szükség. Az eljárás gondos felügyeletet tesz szükségessé és főleg a kedvezőtlen időjárási viszonyok káros hatásának van alávetve. Azonkívül ama tetemes veszteségek miatt, melyek a 30 gerebenezésnél fellépnek, tökéletes eredmény sohasem érhető el. A termelési eredmény sohasem tesz ki többet a nyersanyag rosttartalmának 50%-ánál. Hogy ezeket a hátrányokat elkerüljék, vegyi 85 áztató- és oldóeljárásokat javasoltak, melyeknél különféle reageneiákat, mint pl. savakat, benzint, széntetrakloridot és aethylkloridot használtak. Azonban az ilyen fajtájú vegyi eljárások figyelemreméltó eredménnyel eddig nem jártak. 40 A jelen találmány javított eljárás rostanyagoknak kezelésére, melynél a rostok gyorsan elválasztatnak egymástól és az azokat burkoló, pektinszerű és egyéb kötőanyagok, rövid idei kezelés után oldható, 45 illetve könnyen eltávolítható alakban jönnek. Ez a javított eljárás lényegileg abból áll, hogy a nyers rostanyagokat olyan vegyi reagens behatásának teszik ki, mely 50 az oldhatatlan pektinszerű vegyületekkel és ama gummianyagokkal, melyek a kötőanyagokat képezik, ión-cserére képes. Használhatók ennél az eljárásnál az alkálifémek vagy az ammónium ama ve- 55 gyületei, melyek vizes oldatban ionizációt szenvedni képesek — különösen az említett bázisok neutrális sói, mint pl. borkősav, oxálsav, citromsav, kénsav és foszforsavas sók — az alkálivegyület vagy az 60 egyéb megfelelő vegyület pedig célszerűen olyan só, melynek aniónja a földalkálicsoport valamelyik fémjével nehezen oldható vegyületet alkotni képes. Ily sók alatt olyanok értendők, melyek old- 65 ható földalkálisókkal való átalakítás vagy ióncsere által nehezen oldható vegyületek képzéséhez vezetnek. Ennek typikus példája a glaubersó (nátriumszulfát), mely egy oldható mészsóval, mint pl. kálcium- 70 chloriddal a nehezen oldható kálciumszulfátvegyületet adja. A semleges sók alkalmazása nemcsak a rostok megsérülésére nem vezet, még akkor sem, ha az eljárást aránylag nagy 75 nyomásoknál foganatosítjuk, hanem ezek-