97996. lajstromszámú szabadalom • Nem kápráztató lámpa vagy fényszóró kiváltképen járművekhez

Megjelent 1929. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97996. SZÁM. — 11/d. OSZTÁLY. m Nem kápráztató lámpa vagy fényszóró kiváltképen járművekhez. Tempó-Werk G. m. b. H. cég' Hamburg1

. A bejelentés ideje: 1928. évi április hó 25-ike. Gépjárművek, motorkerékpárok és más hasonlók éjjeli útjánál az a körülmény, hogy a szokásos fényszórók a szembejövő járművek és gyalogjárók látását nagyon 5 kápráztatják, állandó veszélyforrást jelent úgy magára a jármű vezetőjére, mint a szembejövő járművekre és gyalogjárókra. Ezen eddig oly módon segítettek, hogy lakott helyeken vagy járművek elhaladásá-10 nál a fényszórókat fényerősségüknek mintegy egytizedére tompították le, azaz sötétítették el, ez egyrészt azzal a hátránnyal jár, hogy a járművezetőket ezen fénytompítással kapcsolatos műveletek el 15 végzésével kell terhelni, másrészt a fénye sen megvilágított pálya épen az idegen jármű elhaladásának pillanatában vagy épen valamely akadály fölött való elhaladásnál válik hirtelen sötétté, ami nagy 20 bizonytalanságot és baleseteknek lehetőségét rejti magában. Mindazok a kísérletek, amelyek arra irányultak, hogy becsiszolt gyűrűk, rovátkák, stb. alkalmazásával túlságosan nagy elsötétítés és a 25 fényszórók fényerejének túlságosan nagy leszorítása nélkül teljes fénynél nem kápráztató fényszórót hozzanak létre, sikerteleneknek mutatkoztak. Célravezetőnek a találmány szerinti 30 lámpa vagy fényszóró mutatkozik, amenynyiben a kápráztatást aránylag leginkább szünteti meg és a lámpa fényerejét legkevésbbé csökkenti, úgyhogy az elérhető legnagyobb távolságban is az útpálya káp-35 ráztatás nélkül élesen van megvilágítva. A találmány a fényszóró védőüvegének vagy az izzókörte üvegburájának sajátos módon eszközölt elhomályosításában áll, amit homoksugár fúvóval, maratással vagy más egyéb úton oly módon hozunk létre, 40 hogy valamely nem homályosított és így a fénysugarakat szórás nélkül átbocsátó pont, vonal, vagy kis felület mellett egy elhomályosított pontot, vonalat vagy kis felületet hozunk létre, amelyen a fény 45 szétszóratik. [Lásd 1. ábra (a)]. A homályosításnak ez a módja pl. oly módon eszközölhető, hogy a homoksugárfúvóval való kezelésnél a tárcsára egy, lehetőleg vastag drótból készült, sűrű szemekkel 50 bíró háló vagy szita van fektetve. Ilyen munkaeljárás mellett a tárcsán kis homályosított felületek keletkeznek, melyek között finom vonalak húzódnak keresztül, melyeket kis felületek gyanánt tekinthe- 55 tünk. [Lásd 1. ábra (a)]. Annak a magyarázatát, hogy ezek az elhomályosított tárcsák, amellett, hogy az útpálya hosszú szakaszon élesen meg van világítva, nem kápráztatnak, abban lehet találni, hogy az 60 egészen kis fényes felületek az emberi szemben oly kis fénybenyomásokat hoznak létre, amelyek a káprázás érzetét nem engedik létrejönni, mimellett azonban az ezen átlátszó felületeken áthaladó sugarak 65 a lámpából szórás nélkül lépnek ki és a fényszóró tükre által párhuzamosan, tehát nagy távolságra vetíttetnek előre. Minthogy az említett kis átlátszó felületrészek a maguk összességében nagyobbak, mint a 70 homályos pontok összessége és ezt a homályosítást — miként azt a következőkben még igazolni fogjuk — a tárcsa felső félrészének csak egy szeletén kell eszközölni, mely a tárcsa felülete harmadrészénél ki- 75 sebb, kézenfekvő, hogy a találmány szerinti tárcsa alkalmazásánál az útipálya ugyanazon távolságban gyakorlatilag