97991. lajstromszámú szabadalom • Önműködő evakuáló berendezés nagy teljesítményű higanygőzegyenirányítókhoz
hűtőköpenyen keresztül és a (20) vízmérőn át, amelynek (21) kamrájában bizonyos nyomást fejt ki. Az utóbbi a (22) membránt a (28) rúgó nyomásával szemben ki-5 felé nyomja. Azon célból, hogy a (20) vízmérőt lehetőleg érzékennyé tegyük és ezáltal a (21) kamrában lévő nyomásnak igen kis ingadozásai esetén is működésbe lépjen, arról 10 kell gondoskodnunk, hogy a (22) membrán túlnagy nyomásra meg ne sérüljön, amely nyomások a (21) kamrában akkor lépnének fel, ha a (17) táplálószelepet teljesen nyitnók. Ezen célból a (21) kamra és a 15 (18) kibocsátó nyílás között a (27) szűk csatornán kívül (29) mellékáteresztőt képezünk ki, amely rendszerint a (22) membrán által hordott (30) csappal van zárva. Ha a (21) kamrában előzőleg meghatáro-20 zott nyomás lép fel a (22) membránnal szemben, akkor a membránon lévő (24) kapcsoló a higanygőzszivattyú fűtőára,mkörének kontaktusait zárja és éppen ennél a nyomásnál, vagy pedig egy valamivel 25 nagyobb nyomásnál a (30) dugattyú vagy csap a (29) áteresztő nyílásból kilép és ezáltal a hűtővizet korlátlan mennyiségben átereszti a vízmérőn, úgy, hogy a (21) kamrában veszedelmes túlnyomások nem 30 léphetnek fel. A vízmérő működését magyarázó diagrammban (1. ábra) teljes vonallal kihúzott görbe (34, 35), a (21) kamra nyomása, valamint az átfolyó hűtővíz átfolyósebes-35 sége közötti viszonyt mutatja. Ebből kitűnik, hogy a normális vízátfolyásnál a (34) görbe (32) pontjának megfelelően kb. 0.4 kg/cm2 nyomást fejt ki a (21) nyomókamrában, tehát kb. egytized részét azon 40 nyomásnak, amely a (16) vízhozzávezetőcsőben uralkodik. Ha már most a vízhozzáfolyás a (32) pontnál magasabb pontig emelkedik, p. o. oly értékig, amely a görbe (33) pontjának felel meg, akkor a 45 (29) mellékáteresztő csatorna nyílik és a vízmérő érzékenysége hirtelen megszűnik, amit a (34) görbének a (35) részén való hirtelen megtöréséből látunk. A szakadozott (36) vonal azt mutatja, hogy mily 50 gyorsan kellene a nyomásnak emelkednie az esetben, ha a (29) mellékáteresztő csatorna nem volna kiképezve a vízmérőben. Mint ezt már fentebb említettük, a (13) higanygőzszivattyú fűtése a szivattyú 55 hűtőköpenyén a vízátfolyás sebességétől a (24) kapcsolón keresztül függő viszonyban van. A (13) szivattyú fűtése (38) villamosfűtőtesttel történik, amely (39) hőkontaktussal van összeköttetésben. Utóbbi tetszőleges szerkezetű lehet. A szivattyú hatása 60 a 3. ábrán feltüntetett diagrammból látható. Ha a (38) fűtőtestet első esetben gerjesztjük, akkor kb. 3—4 másodpercig tartó idő szükséges ahhoz, hogy a szivattyú bizonyos hőfokig felhevüljön úgy, hogy 1.5 65 vagy 10 mm. higanygőzoszlop nyomásával szemben dolgozhasson, amely az elővakuumtartányba vezető (14) kilökőcsőben uralkodik. (2. ábra.) A (9) vákuumszelepnek a szivattyú ezen előfűtési ideje 70 alatt zárva kell lennie. Ha már most ily hosszú időlassulásai kiképezett kapcsolót kellene alkalmaznunk, akkor ez aránylag drága és mindamellett nem kielégítő berendezésre vezetne. Ezért eddigelé sziik- 75 séges volt, hogy körülményes és mindazonáltal ki nem elégítő szerkezetet alkalmazzunk a biganygőzszivattyú szívóvezetékének nagy vakuumának mérésére, vagy pedig kénytelenek voltunk az új berende- 80 zéssel létesített védelemről lemondani. A jelen találmány szerint a (39) hőkontaktusszerkezet által igen egyszerű és megbízható oly segédeszközre teszünk szert, amely pontosan működésbe lép a 85 higanygőzszivattyú hatására. A 3. ábrán feltüntetett diagramm a szivattyú fűtésére ós hűtésére érvényes görbéket szolgáltat, amelyekből azon viszonyok láthatók, amelyek a (39) hőszabá- 90 lyozó hőfoka és azon idő között fennállanak, amely a (38) fűtőtest gerjesztése, illetőleg legerjesztése pillanatától kezdve elmúlott. A hőfok ez esetben ordinata gyanánt van felrakva, míg az időt percekben 95 az abscissza mutatja. Ha a szivattyú a, (43) fűtőgörbe (42) pontjától kezdve hatásossá válna, akkor a (39) thermostat a kontaktusainak megfelelő beállításakor már kissé magasabb hőfokkal záródnék, ami- 100 dőn a (42) vezérlő áramkör (2. ábra) gerjesztetik, oly célból, hogy a (9) vákuumszelep működtető berendezését megindítsa. Ha a szivattyú lehűlésekor a fűtőáramkör megszakítása után a (46) hűtőgörbe (45) 103 pontján hatástalanná kezd válni, a (39) hőszabálvozó kontaktusai valamivel magasabb hőfok mellett nyílnak úgy, hogy a (9) vákuumszelep záródik, mielőtt a (45) kritikus hőfok eléretett volna,, más szóval: 110 a (44) áramkör nyílik, mihelyt a fűtőáramkör legerjesztetett, amint ezt a következőkben bővebben fogjuk kifejteni. A szelep hajtószerkezete a lengethető (47) szegmensből és a (48) emelőfelületből 115 áll, amely különböző sugarak szerint van meggörbítve és a (12) szelepszár felső végére támaszkodik, oly célból, hogy a (9)
