97970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyors lefolyású jelenségek időbeli lefolyásának katódsugarakkal való regisztrálására és rögzítésére

— 3 — gyanánt szolgáló fala közvetlen közelében (például négyzetes hálózat alakjában) számos kicsiny, alacsony nyomású neongázzal töltött kisülési csövet rendezünk el 5 és a katódsugárnyalábbal a szóbanforgó jelenséget a felfogóernyőre „reárajzolíatjuk", a rajznak megfelelő neon-csövek felgyúlnak s a rajzot láthatóvá teszik. A neon-csövek felgyúlását — azaz a rajtuk 10 átmenő áram megindulását — természetesen további jelenségek, folyamatok megindítására, ill. befolyásolására is felhasználhatjuk. Hasonló módon lehet az elek trosztatikus töltésekkel izzókatódák elek-15 tronemisszióját is befolyásolni. Ismeretes ugyanis, hogy egy izzószál elektronemiszszióját nem csupán a csőbe helyezett rácselektróddal, hanem a csövön kívül, annak közelében elhelyezett elektromcs töltéssel 20 bíró testtel — „külső ráccsal" — is lehet befolyásolni (1. pl. Selényi, „Ionén und Elektronen in der Vakuumlampe", Phys. Zeitschrift 29, 311—318, 1928. 1. különösen a 122. pontot). Ha tehát a fentemlítetthez 25 hasonló elrendezésben ízzókatódot és anódot tartalmazó, kicsiny, léghíjjas kisülési csöveket helyezünk el a csőfal közelében, illetve feltöltéseinek erőterében, akkor a csőfal mintegy a csövecskéknek közcs 30 külső rácsa gyanánt működvén, mindegyik csövecske anódáramát a mellette fekvő falrész feltöltődése fogja ismert módon befolyásolni. Az anódáramoknak ezen változását azután tetszés szerinti 35 további folyamatok létesítésére használjuk fel. A leifogóernyő töltéseit a csőnek újtól való használata előtt természetesen el kell távolítani. Ha a felfogóernyő a kisülési 40 edény külső falát alkotja, ez a legegyszerűbben egy Buinsenláng közvetítésével vagy más ionizáló folyamattal, pl. Röntgen-sugarakkal s. i. t. történhetik; ha az edényfal üvegből készült, annak gyenge 45 felmelegítéssel adhatunk akkora vezetőképességet, amennyi a feltöltések levezetésére szükséges. Végül úgy is járhatunk el, hogy a kellő pillanatban a kisülési edényben hozunk létre •— magában véve 50 ismeretes eljárásokkal (pl. egy nem tökéletesen kigázosított fémszálnak vörösízzásig való hevítésével) pozitív iónokat, amik a felfogóernyő negativ töltéseit tkczömbösítik. 55 A találmány szerinti eljárás kivitelére szolgáló kisülési cső szerkezeti elemei a felfogóernyő kivételével azonosak az ismeretes oszcillográfcsövekóvel, pl. az 1. ábrán feltüntetett Braun-íéie csőével, tehát (K) katódát, esetleg izzókatódát, 60 (A) anódát és alkalmasan elhelyezett, célszerűen köralakú nyílással ellátott (D) diafragmát kell tartalmaznia. Az (S) katódsugárnyaláb, ill. a töltések felfogására szigetelő anyagból készült ernyő, célsze- 65 rűen a csőnek elülső üvegfala (E) szolgálhat. Azonban ezen szerkezeti elemeknek az 1. ábra szerinti ismeretes elrendezése a találmány szerinti eljárás kivitelére nem, vagy legalább is nem jól használható. 70 Ezen elrendezésnél u. i. az elektromos erőtér a csőnek (K) és (D) közti részére van korlátozva, míg a (D) és (E) közötti rész gyakorlatilag erőmentes, minek következtében a katódsugár állal ezen utóbbi tér- 75 részben ütközéssel létrehozott pozitív iónok nincsenek alávetve a katóda vonzásának s nem juthatnak el ahhoz, hanem az (E) ernyőre felvitt negatív töltések vonzó hatásának engedve, az utóbbira jut- 80 nak s ott a negatív töltéseket közömbösítik A lehető legmagasabb vákuum előállításával és ízzókatóda .alkalmazásával a pozitív iónok képződése ugyan igen nagy mértékben csökkenthető, azonban sokkal 85 célravezetőbb a pozitív iónoknak a felfogó ernyőre kerülését az elektródáknak olyan elrendezésével megakadályozni, melynek következtében a felfogó ernyő közelében a pozitív iónokat onnan eltávolítani tö- 90 rekvő elektromos tér jön létre. Ilyen elrendezéssel bíró, ízzókatódás oszcillográf cső példaképem kiviteli alakját vázlatosan a 2. ábra tünteti fel. Itt (K) jelenti az ízzókatódát, (A) az anódát, amely vékony 95 huzalból készült rács vagy szita formájával bír, hogy az (S) katódsugárnyalábnak az (E) ernyőre jutását ne akadályozza és ehhez lehető közel van elrendezve. Ezen elrendezésnél az (A)-tói balra levő térben 100 keletkező pozitív iónok az anóda taszítása, ill. a katóda vonzása folytán mind a katóda felé vándorolnak, viszont (A) tói jobbra az anódának és ernyőnek kicsiny, az elektronok szabad úthosszánál 105 lényegesen kisebb távolsága folytán ütközéssel alig keletkezhetnek pozitív iónok úgy, hogy ezen elrendezéssel a találmány szerinti eljárás még aránylag gyenge léghijjasság esetén is nehézség nélkül kivi- no liető. A 2. ábrán látható még az izzókatóda egyik végével vezető érintkezésben levő (B) fémkupak, amely ismert módon az elektronoknak a kívánt irányban való terelésére szolgál, továbbá a köralakú H5 nyílással bíró (D) diafragma. A cső mű-