97965. lajstromszámú szabadalom • Egykamrás nyomólégfék két egymásal együttműködő vezérlőszeleppel
— 2 — csatornát, mely az (St2) vezérlőszeleptől kiinduló (e2) csatornával az (e) csatornává egyesül. A (C) fékhenger az (M) minimális nyomásszelep és a (D) fúvóka útján csat-5 lakozik az (e) vezetékhez vagy csatornához. A (St2) vezérlőszelep az (1) vezetékág révén van az (L) fővezetékkel összekötve és éppen úgy, mint a csupán fővezeték-és tartálynyomás befolyásolta (Stl) vezérlő-10 szelep, a (B) segédlégtartállyal közlekedik. A (K2) vezérlődugattyú egyfelől a közelítőleg állandó mértéken maradó ama nyomás hatása alatt áll, mely az (A) kamrában uralkodik, melynek megtöltése a fék 15 oldott állapotában a fővezetékből a (K2) dugattyút megkerülő (n.2) töltőhorony útján történik; a (K'2) vezérlődugattyú másfelől a fővezeték változó nyomása alatt áll. E dugattyúval a (k) dugattyú van össze-20 kötve, mely egyfelől légköri nyomás alatt, másfelől pedig, a (VI) szelep zárt állapotában, a fékhenger nyomásának hatása alatt áll. (o)-val a szabadba vezető nyílás van jelölve, amelyen át a (VI) szelep 25 megemelt helyzetében és a (V2) szelep zárt helyzetében a fékhenger légtelenítése következik be, az (e, e2) csatornák közvetítésével. Fékezés alkalmával a nyomólevegő a (B) segédlégtartályból az (el) és 30 (e2) csatornák útján jut a (C) fékhengerbe. A találmány szerinti egykamrás féknek a 2. ábrán feltüntetett megoldási alakjánál, melyet az ábra a fékező helyzetben szemléltet, a (KI) vezérlődugattyú egyfelől a 35 fővezetéknyomás, másfelől pedig a (B) segédtartály nyomása alatt áll és az (S) fokozati tolattyút, valamint az (Sl) alaptolattyút vezérli. A ipásodik vezérlőszelep a (K2, K3 és K4) hajlékony membránok.40 ból áll. A felső (K2) membrán, mely kisebb, , inijjt;s a középső (K3) membrán és ugyanakkora, alsó (K4) membrán, egjr efelől az (1) csatorna útján a fővezeték-45 nyomás, másJelől^ .ppcjig, a (c) csatorna útján a féhhengerny-unuW /dall áll A fék oldoll állajjoláhan a (K2 és K3> membránok kozylti tér. a ((^ fékhengerrel eg\ull léglelenílelt jállapqlbun vanés.yedig 50 egyfelől a (c) csatorna, az leV tolattyúkagyló és az (ol) kibocsájtó nyílás útján,, másfelől pedig az (S2) tolattyú (f) kagylója és a szabadba vezető (o2) nyílás útján. A (K3 és K4) membránok közötti tér az (o3) nyílás útján állandóan lég- 55 telenítve van, míg a (K4) membrán alatti tér az (A) vezérlőkamrának közelítőleg állandó nagyságú nyomása alatt áll. A fék oldása alkalmával a (B) segédlégtartály az (n) töltőhorony útján töltő- 60 dik meg. A fővezetékből származó levegő az (1) csatorna útján a (K2) membrán: fölötti térbe jut és így a (D) tartály az (r) visszacsapó golyószelepen át feltöltődik, míg a (d) csatorna és az (f) visszacsapó 65 szelep útján az (A) vezérlőkamra töltődik fel. Az (O) átvivőkamra az (m) tolattyúkagyló útján a szabadba vezető (ol) nyílással jut közlekedésbe. Fékezés alkalmával az alkatrészek az ábrából látható helyzetet 70 foglalják el. Szabadalmi igények: 1. Nyomólégfék két egymással működő vezéri ősze" eppel, melyek közül az egyiket csupán vezeték- és tarláljmyomás, a má- 75 sikat pedig a fékhengernyomás, továbbá egy változó erő és egy közelítőleg állandó nagyságú erő vezérli, azzal jellemezve, hogy az a kamra, mely a valamely fékezés megindításakor a vezérlő- 80 dugattyú által kiszorított légmennyiséget veszi fel, csupán a vezeték- és tartálynyomás által vezérelt, a kamrát a fékvezetékkel összekötő szelep hatása alatt áll. 85 2. Az 1. igényben védett nyomólégték megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy a fékhengerben való első gyors nyomásemelkedést közvetítő szelep (minimális nyomás-szelep) csupán a vezeték- és 90 tartálynyomás vezérelte szeleptől a fékhengerhez vezető csatornába van iktatva. 3. Az 1. .igényben védett nyomólégfék megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy 95 a féknyomás emelkedését megszabó fu. vóka a kél vezérlőszeleptől kiinduló csatornák egyesülése és a fékhenger közöl1 ! vfiii elrendezve. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.