97939. lajstromszámú szabadalom • Nyakkendő-feszítő

Megjelent 1929. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97939. SZÁM. — I/i. OSZTÁLY. Nyakkendő-feszító'. Dr. Kiss Ernő operateur-fogorvos Budapest. Bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 1-je. A kézzel kötött nyakkendők, a kötés kö­vetkeztében, tudvalevőleg, gyűrődést szen­vednek, úgy, hogy újbóli használatnál, — mivel az új kötés még nagy gondosság 5 mellett sem egyezik meg az előző kötés­sel —, a nyakkendő gyűröttnek látszik, ami nem tetszetős. E szépséghibát, eddig­elé, azáltal szüntették meg, hogy a nyak­kendőt vasalásnak vetették alá. A vasa-10 lásnak azonban az a hátránya, hogy egy­részt a nyakkendő tartósságát befolyá­solja károsan és a nyakkendő mellső olda­lán, a hátsó oldal középvonala mentén al­kalmazott varrást, benyomódás folytán, 15 láthatóvá teszi, másrészt pedig, sok eset­ben, így például selyemanyagból készült nyakkendőnél, ennek fényét változtatja meg. Az itt felsorolt hátrányokat a talál-20 mánybeli nyakkendő-feszítővel azáltal szüntetjük meg, hogy azt az ismert mó­don előállított, kézzel kötött nyakkendők ismert alakjának megfelelően vagyis fo­kozatosan keskenyedő, lapos léc vagy ru-25 galmas feszítőszerv alakjában képezzük ki, mit a tömlőszerű nyakkendőágakba annyira vezetünk be, hogy a nyakkendő­anyag, amely célszerűen előzetesen meg­nedvesíthető, kellően kifeszíttetik és így 30 a gyűrődések vasalás nélkül is eltűnnek. A mellékelt rajz a találmányt néhány foganatosítási példában mutatja be. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak felülnézete; a 35 2. ábra ennek oldalnézete. A 3. és 4. ábrák további két foganatosítási alakot felülnézetben tüntetnek fel. A nyakkendő-feszítő, az 1. és 2. ábrán lát­ható kivitel szerint, a nyakkendő alakjá­nak megfelelően, fokozatosan keskenyedő, í-o előnyösen fából készült, lekerekített szélű, lapos (a) lécből áll, melyet oly mélyen to­lunk a tömlőszerű nyakkendőágba, hogy rajta a nyakkendő-anyag kellően kifeszül. Ha amellett a nyakkendő-anyagot kissé 45 megnedvesítjük és bizonyos ideig az (a) lécen hagyjuk, akkor a gyűrődések vasa­lás nélkül is megszűnnek. Alkalmazha­tunk azonban vasalást is, mert a behelye­zett (a) léc megakadályozza, hogy a hát- 50 oldalon lévő varrás, a mellső oldalon, a nyakkendőanyagba nyomódjék. A 3. ábra szerint rugalmas anyagból való és Y-alakban meghajlított (b) huzal alkotja a feszítőt, mimellett a (b) huzalt 55 a hajlítási szögletben (c) csavarrúgóvá képezzük ki úgy, hogy a feszítő két szára csak a (c) rúgó feszítése mellett közelít­hető egymáshoz. A 4. ábrán látható, foganatosítási példa öO szerint nem alkalmazzuk a (c) csavar rúgót, hanem ehelyett, a rugalmas fém­huzalból készült két (d) szár között, az egyik száron megerősített (e) hüvelyben, nyomórugót rendezünk el, melyre a másik 65 száron megerősítet (f) rudacska hat. Az utóbb ismertetett két megoldás mű­ködése megegyezik az 1. ábrabeli feszítő működésével. Szabadalmi igények. 70 1. Nyakkendő-feszítő, kézzel kötött nyak­kendők gyűrődéseinek megszünteté­sére, jellemezve a nyakkendő-ág alak­jának megfelelően, fokozatosan keske­nyedő, lapos léc vagy rugalmas huzal- 75 ból készült feszítőszerv által. 2. Az 1. igénypontban védett nyakkendő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom