97936. lajstromszámú szabadalom • Héjtalanító-, aprító és őrlőgép

Megjelent 1929. évi jn lius h ó 15-én . MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97936. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Héjtalanító-, aprító- és őrló'gép. I5ialy Bronislaw műszerész Warszava. Bejelentés napja 1928. évi április hó 30-ika. Lengyel elsőbbsége 1927. évi május hó 6-ika. Az eddig ismeretes gépeknél, amelyek­nél a szemes termékek vagy anyagok héj­talaníása, aprítása és őrlése gyorsan forgó korongok segélyével zárt szekrényben 5 történik, az említett munkafolyamatok hatását a levegő örvénylésének vagyis a szekrény belsejében a szekrényfalak kerü­letén kiképezett különböző rekeszekben fellépő örvénylő légáramnak tulajdoní-10 tották. A találmány értelmében olyan szekrény talál alkalmazást, amelynél a belső falak felülete sima, vagyis az eddig szokásos különböző rekeszek alkalmazását mellőz-15 zük. Gyakorlati kísérletek igazolták, hogy ezen kiképzés mellett a gép teljesítménye ugyanolyan nagy, sőt eseleg nagyobb, mint az eddig ismeretes bonyolultabb szerkezetű gépek teljesítménye. 20 Ez a körülmény igazolja, hogy a szek­rény kerületén rekeszekre szükség nincs, hasonlóképen megdől az az elmélet is, amely szerint a rekeszekben légörvények lépnek fel és ezek eredményezik a kívánt 25 hatást, A találmány tárgyát tevő gépnél való­színűleg a korongnak a zárt szekrényben való gyors forgása mellett a zárt szek­rény belsejében a röpítőerő következté-30 hen az anyagrészecskéknek a tárcsán al­kalmazott nyúlványokhoz és a szekrény­falhoz való röpítése, valamint azoknak a tárcsa munkaövébe való visszatérésénél a nagyon gyors és gyakori mozgások, illetve 35 ütközések folytán a kezelt termék aprí­tása következik be. Kétségtelen, hogy nagy jelentősége van itt az anyagrészecskék ütközésének és ta­lán az egyes helyeken fellépő légüres tér hatásának, aminek következtében a ré- 40 szecskék szétrepedése és szétzúzódása kö­vetkezik be. Különböző nyomású légörvények is kép­ződnek, amire a gép működési módjából következtethetünk. 45 A találmány értelmében kiképezett gép egy kiviteli alakja a mellékelt rajzon példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a gép vízszintes középmetszete. A 2. ábra a korong oldalnézete az adago- 50 lási oldal felől. Az (1) szekrény belső falainak felülete sima és azon rekeszek, illetve rekeszeket képező kiemelkedések vagy bemélyedések nincsenek. Az (1) szekrényt a (2) palást- 55 felület határolja és abban a (4) tengelyen a (3) korong van elrendezve, amely (5) nyúlványokat hord. A (3) korong közé­pen (6) nyílással van ellátva és ennek megfelelően a (3) korong a (7) agy, vala- 60 mint a (8) szárnyas karok révén van a (4) tengellyel összekötve. A (8) szárnyas ka­rok ily módon ventillátorszárnyak gya­nánt működnek. A töltőnyílással szemben fekvő oldalon 65 a gép alsó részében nyílás van kiképezve, ü melyen át a megmunkált termék távo­zik. A mellékelt rajzon a szekrény alsó része, amelyen a megmunkált anyag el­vezetésére szolgáló nyílás van kiképezve 70 el van hagyva, minthogy ez a rész nem képezi a találmány tárgyát. Az említett nyílás ismeretes módon szitával zár­ható el. A (3) korong forgásánál a (8) szárnyas 75 karok a levegőt a szekrény egyik részé­ből annak másik részébe szívják, illetve nyomják. A megőrölt termék részecskéit

Next

/
Oldalképek
Tartalom