97910. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozdonyok rúdjai ágyainak kenésére
Megjelent 192 9. évi julius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 9T910. SZÁM. — VITI/c. OSZTÁLY. Berendezés mozdonyok rudjai ágyainak kenésére. Alex. Friedmann cég- Wien. Bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 29 ike. Ausztria-i elsőbbsége 1928. évi január hó 19-ike. A találmány mozdonyok rúdjai ágyainak kenésére szolgáló berendezésre vonatkozik és ezen részek — a rudak ágyainak — eddigelé sokféle tekintetben igen töké-5 letlen kenésének javítását célozza. A mozdonyok rúdjai ágyai számára szolgáló kenőberendezéseknél ugyanis eddigelé nem volt lehetséges azon követelményeket teljesíteni, amelyeknek jó kenő-10 berendezések rendesen meg szoktak felelni, így pl. azon követelményt, hogy a fogyasztási helyhez való olajszállítás a tényleges szükségletnek megfeleljen és változó szükséglettel szintén változzék; 15 hogy továbbá a kenés biztosan működjék, a tényleges szükségletet lényegesen sohase lépje túl, tehát takarékosan történjék, stb. E követelményeket, melyeket bármily mechanikus kenőszivattyú minden to-20 vábbi nélkül teljesíthet, a hajtórudak ágyainak kenésénél azért nem lehetett tekintetbe venni, mivel a rúdnak nagy sebességgel végbemenő forgó vagy ide-odamenő mozgása a helytállóan ágyazott 25 kenőszivattyútól a fogyasztási helyekhez való olajhozzávezetést gátolja. A találmány tárgya oly berendezés, mellyel a rudak ágyainak a fentebbi követelményeknek megfelelő kenése bizto-30 sítva van és pedig azáltal, hogy a kenőszivattyút a rúdon magán helyezzük el és így az a forgó vagy ide-odamenő mozgásban résztvesz. A kenőszivattyúnak a mozgatott részre való ezen áthelyezése azon-35 ban a meghajtás miatt nagy nehézségeket okoz. A találmány szerint ezen nehézségeket azáltal küszöböljük ki, hogy a kenőszivattyú meghajtására azon aránylag kicsiny viszonylagos mozgást használjuk ki, 40 melyet a mozdony hajtórúdja a csatlórúdhoz vagy dugattyúrúdhoz képest végez. Minthogy kis kenőközegmennyiségek szállításáról van szó, ennélfogva a hajtószerv fordulatszámát, a szivattyúdugattyúhoz 45 való úton, még kisebbre kell áttenni, miért is előnyösen kapcsolóműves hajtómű van alkalmazva, melynél a kapcsolómű lengő része alkalmas módon a hajtórúddal van összekötve. Ily módon a kapcsolóemelő 50 aránylag keveset és lökésmentesen leng ki és így a kenőszivattyú minden követelménynek megfelelően lesz meghajtva. Az átvivőrészek igénybevétele ennélfogva nem nagy úgy, hogy tartós, megbízható 55 működés biztosítva van. A találmány a csatolt rajzon egy példaképen vett foganatosítási alakban van feltüntetve és pedig az 1. ábrán a mozdony vázlatosan van fel- 60 tüntetve, hajtórúddal és csatlórúddal és az utóbbin megerősített kenőszivattyúval, a 2. ábrán a megfelelő részek nagyobb léptékben vannak feltüntetve. 65 Az (1) kenőszivattyú a (2) csatlórúdon van megerősítve, dugattyúja pedig ismeretes módon, kapcsolómű segítségével, egy forgó tengelyen ide-oda mozgattatik. Az (1) kenőszivattyútól az egyes (3, 4, 5 és 6) 70 kenővezetékek vezetnek a különböző rúdágyakhoz. A szivattyú meghajtása céljából az (1) kenőszivattyú (x) kapcsolóemelőjét, az (y) vezetőkar útján, a mozdony (7) hajtórúdjával kötjük össze. Az 75 (1) kenőszivattyút lehet a mozdony (9) dugattyúrúdján, ill. (8) keresztfején is elrendezni, melyhez képest a (7) hajtórúd
