97903. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elárúsítókészülék

Megjelent 1929. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI IBi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 97903. SZÁM. — Vn/b. OSZTÁLY. Önműködő elárusítókészülék. Eller Frigyes mérnök Berlin-Wannsee. Bejelentés napja 1928. évi julius hó 17-ike. Német elsőbbség 1927. évi december hó 12-ike. A találmány olyan önműködő elárusítókészülékre vonatkozik, amelynél a meghatározott pénzösszeg tetszés szerint egy pénzdarabban vagy ugyanolyan össz-5 értékű két kisebb pénzdarabban dobható be. Az ismert berendezésekkel szemben, amelyeknél a bedobott két pénzdarab egy számlálóművet befolyásolt, amely megadta az impulzust az illető árunak, pl. egy 10 menetjegynek a kiadására, a találmány szerint az első pénzdarab nem lesz megszámlálva, hanem kényszerítve van a kiváltó hely megkerülésére, ahol az a következő pénzdarab számára a kiváltó helyhez 15 vezető utat szabaddá teszi, amely utóbbit a második pénzdarab újra elreteszeli és úgy állít be, hogy a következő pénzdarab újra a kikerülési vezetékbe vezettetik. Ezáltal az összelrendezés egyszerűbbé és az üzem 20 biztosabbá válik. A pénzdarabok körülvezetésére célszerűen egy váltó vezetőtagot alkalmazunk, amelyet maguk a pénzdarabok állítanak át és amely a mindenkor kapott helyzeté-25 ben a következő pénzdarab bedobásáig megmarad. A mellékelt rajzon a találmánynak egy foganatosítási példája van feltüntetve. Az 1. ábra elölnézetben, a 30 2. ábra pedig oldalnézetben mutatja egy önműködő elárusítókészüléknek önműködő pénzbeszedő berendezését, amely tetszés szerint pl. egy húszfilléresért vagy két tízfilléresért egy menetjegyet ad ki. 35 Az ismert módon egy kettős érmeellenőrzővel ellátott (a) bedobóberendezés el van látva (b) csatornával a nagyobb pénzdarabok és (e) csatornával a kisebb pénzdarabok számára. A (c) csatorna a (d) hasíték útján összeköttetésben áll a (b) 40 csatornával. Ha egy húszfillérest bedobunk, akkor az végig gördül a (b) csatornán és behull a függélyes (e) vezetőcsatornába, amelybe annak alsó végén a rúgóval alátámasztott (f) emeltyű nyúlik be. Ezt az 45 emeltyűt a ráeső pénzdarab leszorítja és emellett az emeltyű az elektromos (g) kontaktushellyel jön érintkezésbe, miáltal egy áram záratik, amely a (h) elektromágnest áram alá helyezi. Ez azután az (i) vonórúd 50 útján a kiadóberendezést ismert módon működteti. Ha két darab tízfillérest egymásután dobunk be, akkor az először bedobott pénzdarab a (d) hasítékon át a rézsútos (c) 55 csatornába és ebből a rövid (k) csatornába jut. Ezen csatorna alatt egy háromkarú emeltyű van könnyen forgathatóan ágyazva. A felső, hosszabb (1) karnak valamivel nagyobb a túlsúlya, mint az alsó, 60 rövidebb (m, n) karoknak, úgy, hogy az emeltyű állandóan labilis helyzetben van. Az emeltyű alatt két, egymás mellett fekvő (o, p) vezetőcsatorna van elrendezve, amelyek közül az első a (k) csatorna foly- 65 tatását képezi és amelybe az (f) kontaktusemeltyű egy második karjával benyúlik. Az először bedobott pénzdarab a rövid (k) csatornából ráesik az (1) emeltyűkarra, ezen az (m) emeltyűkarra gördül és ezt 70 akképen terheli meg, hogy az a hosszabb (1) karral szemben túlsúlyt kap és az egész emeltyűt a telt vonalakkal ábrázolt kezdeti helyzetből a vonalkázott vonalakkal jelzett helyzetbe mozgatja. Emellett az (m) 75 kar függélyes helyzetbe jut és a pénzdarab már most a (p) megkerülési csatornába csúszhat. Ez utóbbiban nincs kontaktus,