97887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás féktuskósaruk vasúti kocsikerekekhez

Meg-jelent 1929. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 9188*7. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Eljárás féktuskósaruk előállítására vasúti kocsikerekekhez. Piehler Károly gyárigazgató Berlin. Bejelentés napja 1928. évi április hó 30-ika. Eddigelé féktuskósarukat vasúti kocsikerekekhez olyképen állítottak elő, hogy minden egyes tartót végleges alakjának megfelelő odorban külön-külön ková-5 csoltak. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás az előállítás egyszerűsbítésére, ill. olcsóbbá tételére irányul. Az új eljárás szerint mindenekelőtt 10 nagyobbszámú íéktuskósarunak megfelelő bosszú, kellő szelvényű rudakat állítunk elő hengerlés útján. Ez a szelvény vagy mindjárt megfelelhet a saru közepes keresztmetszeti szelvényének, amikor az 15 oldalpofák egymással párhuzamos helyzetű szárakat képeznek, vagy pedig a szelvényt laposabban képezzük ki, amennyiben ezek a szárak eleinte kb. derékszög alatt állanak egymáshoz. 20 Ezután az így előállított szelvényrudakon azok szárait megfelelő távolságnyira kicsákozzuk, úgy, hogy ezáltal a sarupofák szokásos, vagyis középtől fokozatosan hegyesedő oldalszelvényót kapjuk. 25, Erre a szelvényrudat oly darabokra vágjuk szét, amelyek a saruk egyenesbe kifejtett hosszának megfelelnek. Olyan szelvénydarabokat, amelyek szárai még nincsenek párhuzamos helyzet-30 ben, ekkor odorban melegen meghajlítunk a párhuzamos szárhelyzet elérésére. Az így előállított darabokat ezekután már csak további sajtolás útján az 560 mm-es rádiuszalakra hozzuk, mire a saru 35 kész. Ez az eljárás fékpofasaruk tömeggyártásához lényegesen célszerűbb az eddigi egyenkénti odorban való kovácsolásnál. Ahelyett, hogy először a féktuskósaruk 50 55 közepes keresztmetszetével bíró egyenes 40 rudakat állítanánk elő és szétvágás után minden egyes darabot a kerékalakhoz illeszkedő kellő görbülettel látnánk el, adott esetekben a szelvényvasat máiegészben, vagyis a felosztás és szétvágás 45 előtt látjuk el ezzel a görbülettel. Evégből a szelvény vasat pl. az 1. és 2. ábra szerinti szelvényt kerekre kell hajlítanunk, pl. azáltal, hogy az illető szelvényvasból radialhengerművön gyűrűt hengerlünk. Az így előállított gyűrűt azután a megadott módon az egyes féktuskósaruk felosztása és szétvágása, valamint a megfefelő darabok kicsákozása útján kezeljük tovább. A rajzon példaképen néhány szelvényrúd keresztmetszetet mutatunk be, nevezetesen az 1. ábra olyan szelvény, amelynél a szárak már a végleges, egymással párhuza- 60 mos helyzetben vannak, míg a 2., 3. és 4. ábrabeli lapos szelvényeknél a szárak még kb. derékszög alatt állanak egymáshoz és csak később hajlíttatnak össze. A 4. ábrán feltüntetett szelvénynél 65 az egyik szár már be van hajlítva, míg a 2. ábra szerinti szelvénynél a szelvény alapja a szárak párhuzamos állításánál érintetlen marad és csak a két szárat kell kiegyenesíteni. Az 70 5. ábrán egy szelvényrúddarab oldalnézete látható; a szárak (d) részei a szaggatott vonalak szerint kicsákoztatnak és a rúd az (e) helyeken vágandó szét, úgy, hogy kb. a szokásos oldalszelvényű saruk 75 adódnak, amint ezen ábrából kitűnik. A 6. ábra a köralakban kihengerelt szelvényrúd egy darabját tünteti fel oldalról