97886. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vetítő- vagy fényszórólámpa

Megjelent 1939. évi julius hó -15én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 97886. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. 10 15 Elektromos vetítő- vagy fényszórólámpa. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken Eiiidhoven. Bejelentés napja 1928. évi április hó 24-ike. Holland elsőbbsége 1927. június hó 18-ika. A találmány erősen koncentrált izzótestű izzólámpára, vonatkozik. Az ilyen lámpákhoz tartoznak a vetítőberendezésekben használt fényszóró- vagy vetítőlámpák. Ezen alkalmazásuk következtében az ilyen lámpák lencsékkel vagy tükrökkel működnek együtt, hogy a fény kisugárzása a kívánt irányban koncentrált nyaláb alakjában menjen végbe. A találmány szerinti lámpát az jellemzi, hogy a lámpa burája hosszúkás hengeralakú résszel és ehhez csatlakozó, gömbszerű, az izzótestet körülvevő és belső felületén tükrözött kihasasodással van ellátva. A bura hosszúkás, hengeralakú része folytán a burában bizonyos keringés fog fellépni, mely az izzótest közvetlen közelében nagymennyiségű hőt fog elvonni, úgy hogy ennek folytán lehetővé válik a gömb-20 szerű kihasasodásnak kis méretekkel való kiképzése. 1000 wattfogyasztású szabványos lámpákat általában 170—200 mm buraátmérővel kell kiképezni, míg a találmány szerinti lámpák esetében a gömb-25 szerű kihasasodás azonos wattfogyasztás számára csak 60 mm átmérővel képezhető ki. Ezen méretezés lehetőségének előnye nyilvánvaló, mert hiszen ennek folytán az izzótest a tükör vagy lencse falához 30 igen közel rendezhető el, úgy hogy a tükörnek vagy lencsének csak kis méretekkel kell rendelkeznie. Ha a gömbszerű kihasasodás felülete tükrözött, a fény már bizonyos irányban 35 koncentráltatik. Belső tükör alkalmazása a bura külső felületén elrendezett tükörhöz képest jelentős előnyöket nyújt. A kihasasodás ugyanis kis méretei folytán erősen felmelegszik. A bura küloldalán elrendezett tükrök ezen hőmérsékleten rövidé- 40 sen tönkremennének korrozió, oxidálás vagy pedig lökések folytán. Kitűnt, hogy a gömbszerű kihasasodásnak kis méretekben való kiképzése csakis akkor lehetséges, ha a bura hosszúkás, 45 hengeres részén át erőteljes keringés megy végbe. Ha ezen rész átmérőjét viszonylag túlságosan kicsire választanok, a keringés nem volna eléggé erőteljes és ennek folytán a gömbszerű kihasasodás 50 üvege túlságosan felmelegednék. Ha viszont ezen gömbszerű kihasasodást túlságosan nagyra méretezzük, már nem érjük el az előbb megadott előnyöket. A találmány egyik foganatosítási alakja, 55 értelmében a gömbszerű kihasasodás átmérője a hosszúkás, hengeres burarész átmérőjének kétszeresénél kisebb. A találmány részleteit a rajzon látható foganatosítási példája kapcsán fogjuk el- 60 magyarázni. Az (1) izzzótest a (2) burán belül van elrendezve. Ez utóbbi hosszúkás, hengeralakú résszel bír, melynek vége gömbalakú (3) kihasasodással van ellátva, mely 65 az izzótestet szorosan veszi köriil és belül tükrözött. A tükröt úgy állítjuk elő, hogy a (3) kihasasodásba ammoniákos ezüstoldatot viszünk be és ebből az ezüstöt a kihasasodás belső felületére lecsapatjuk. 70 A lámpa talpacskája mellett ehhez legközelebb fekvő burarész szintén kihasasodás gyanánt van kiképezve, mely oly kondenzálótért képez, amely arra szolgál, hogy az izzótest által felhevített gázokat 75