97875. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vetítő, vagy fényszórólámpa

— 3 — továbbá azon molekulákat, melyek elpárologtak, közel a foglalatig magukkal viszik, ahol azok az üvegre lerakódnak. A feketedés tehát a körte oly részén fog 5 beállni, mely a fénykisugárzásnál szerepet nem játszik. A 3. ábra értelmében a (11) izzószál a (12) és (13) árambevezetőhuzalokkal van összekötve és a (15) és (16) bevezetőhuza-10 lok, valamint a (17) foglalat útján egy külső erőforráshoz csatlakozik. Az izzószálat és a vezetékeket oly körte zárja körül, mely a hosszúkás, hengeres (18) részből áll, mely a (11) izzótestet szorosan 15 zárja körül és a (17) foglalat közelében gömbalakú (19) résszé bővül. Ha a lámpát gerjesztjük, úgy a (11) izzótest izzani kezd, minek folytán a körülötte levő gáz felhevíttetik. Hasonló 20 felmelegedés áll be a (12) és (13) árambevezetőhuzalok között, miután ezen huzalokat a rajtuk keresztülfolyó áram magas hőmérsékletre hevíti. Ha most a lámpát akként állítjuk fel, hogy a (17) fog-25 lalat a (11) izzótest felett foglaljon helyet, még pedig akár ferde, akár pedig függőleges irányban, úgj'- a felhevített gázok felszállnak és a gömbalakú (19) részbe áramolnak át, ahol a kiiloldalon lehűttet-30 nek, mire a hengeres (18) rész fala mentén lesüllyednek, amíg ismét leérnek és az izzótest által újból felhevíttetnek. Azon körülmény folytán, hogy a körtének az izzótestet közvetlenül körülzáró része 35 kisméretű, a gázáramban nem fognak örvények fellépni és az áramló gáz itt aránylag nagy sebességre fog szert tenni, ami az elporlasztott izzótestmolekulák lerakódását megakadályozza. Ezen kivitel 40 tehát azt eredményezi, hogy a lámpa üvege a lámpa teljes élettartama folyamán éppen azon helyeken marad tiszta, melyeknek a fénysugarakat kell átbocsátaniok. Szabadalmi igények. 45 1. Elektromos vetítő- vagy .fényszórólámpa, melynek burája oly résszel bír, amelynek az izzótest által kisugárzott fényt nem kell átbocsátania és mely' az izzótestről elporladó molekulákat le- 50 csapatja, azáltal jellemezve, hogy a lámpa izzótestéhez az áramot vezető huzalok egymással párhuzamosan vannak elrendezve és az izzótesttől az elporladó molekulák lecsapatására száni 55 hely felé irányulnak, miáltal a lámpa azon helyzetében, amelynél a burának az említett molekulákat lecsapató része az izzótest felett foglal helyet, az izzótest által felhevített gázokat a 60 bura említett részébe elvezető szerveket képeznek. 2. Az 1. igényben védett elektromos izzólámpa foganatosítási alakja a lámpa tengelyéhez képest excentrikus elren- 65 dezésű izzótesttel, azáltal jellemezve, hogy az áramot az izzótesthez vezető huzalok az említett tengelyhez képest excentrikusan és a tengellyel párhuzamosan vannak elrendezve. 70 3. Az 1. igényben védett elektromos izzólámpa foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a bura azon része, melynek a fénysugarakat kell átbocsátania, a lámpatalpacskát körülvevő 75 burarésznél kisebb átmérőjű és a bura hosszúkás, hengeres részén van elrendezve, amelyen az áramot az izzótesthez vezető huzalok haladnak át. 4. Az 1. vagy 3. igényben védett elektro- 80 mos izzólámpa foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a bura hosszúkás, hengeres részből áll, amely a talpacska közelében kibővül, az izzótest pedig a hengeres burarésznek a tal- 85 pacskától legtávolabbi végében van elrendezve. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.