97874. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítócső

Megjelent 1939. évi júlins hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97874. SZÁM. — VII/li. OSZTÁLY. Elektromos világítócső. N. Y. Internationaal Octrooibureau cég Eindhoven-ben (Hollandia). Bejelentés napja 1927. évi december hó 10-ike. Német elsőbbsége 1926. évi december hó 10-ike. A találmány oly elektromos kisütőcsö­vekre vonatkozik, melyek ibolyántúli fény kisugárzására alkalmasak. Ibolyántúli fénysugarak előállítására 5 általában higanygőzlámpákat alkalmaz­nak. Ezen lámpák oly evakuált kisütő­edényből állanak, amelyben az elektródák legalább egyikét higany képezi. A gyújtás által kevés higany elpárologtatik, ami-10 által a kisütőcsőben a kisülést hordó higanygőzatmoszféra képződik. Higanyelektróda alkalmazásának szük­ségességén kívül az említett kisütőberen­dezések több más hátránnyal is rendel-15 keznek. így pl. gyujtásukra vagy rend­kívül magas feszültségre vagy pedig kü­lön berendezésekre van szükség, mint pl. billentőberendezésekre vagy mesterséges kapcsolásokra. A találmány célja ezen 20 hátrányok kiküszöbölése. A találmány értelmében a kisütőcső egy elektródája szilárd izzóelektróda gyanánt van kiképezve és a kisütőcső egy vagy több, elektromosan gerjesztett állapotban 25 ibolyántúli sugarakat emittáló gőzt, vagy egy vagy több ily gőz és gáz keverékét tartalmazza, a cső fala pedig, teljesen vagy részben, ibolyántúli sugarakat át­bocsátó anyagból van előállítva, mely a 30 látható fény számára vagy átbocsátó vagy pedig át nem bocsátó. Különösen célszerű, ha a cső higany­gőzt tartalmaz, bizonyos körülmények kö­zött pedig hatékonyságát még fokozhat-35 juk, ha két vagy több elektróda van szi­lárd izzóelektróda gyanánt kiképezve. Az ismertetett berendezés által kiküszö­böljük azon nehézségeket, melyek az ed­digi higanygőzlámpáknál adódnak. Az új berendezésnél a higanyelektróda elmarad 40 és az eddigi higanyelektródát oly szilárd elektróda helyettesíti, mely hevítés foly­tán elektronokat emittál és melyet szilárd izzóelektródának neveztünk. Célszerűen Wehnelt-elektródát alkalmazunk. Ezen 45 elektródát vagy külön hevítőáram segé­lyével hozzuk az emissziós hőmérsékletre, vagy pedig ezen elektródát üzembehelye­zés után maga a kisülési áram hevíti. Ez utóbbi esetben a hevítőáramot, amint az 50 elektródát a kívánt hőmérsékletre hozta, önműködően kikapcsolhatjuk, pl. mágne­sek vagy kétféle fém segélyével működő berendezések által. Oly berendezéseket is alkalmazhatunk, melyek az izzóelektróda 55 felhevítésére mindenféle segédáramfor­rást feleslegessé tesznek. Ezen célból a kezdetben hideg izzóelektróda és egy má­sik elektróda, esetleg egy járulékos elek­tróda között ködfényű kisülést létesíthe- 60 tünk. A csillámló kisülés árama által az izzóelektróda felhevül, úgy hogy emit­tálni kezd, minek folytán az ívkisülés megindul. A most már folyó üzemi áram azután az izzókatóda gyanánt ható elek- 65 tródát továbbra is megtartja a szükséges hőmérsékleten. A találmány szerinti cső kiváló előnyei a könnyű gyújtás és az alacsony üzemi feszültség. Izzóelektródák alkalmazásától 70 eltekintve, a találmány szerinti világító­cső a szokásos, gáz- vagy gőztöltést tar­talmazó világítócsövektől elvben még külső falazatának minősége által is külön­bözik, mely külső falazat az ibolyántúli 75 fényt átbocsátja. Az ismert világítócsö­vek, melyek reklám céljaira gyakran al­kalmaztatnak, azzal a hátránnyal rendel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom