97864. lajstromszámú szabadalom • Irógép-levelezőlap

Megjelent 1929. évi julius hó 15-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97864. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. írógép-levelezőlap. Kalisch Albert kereskedő Bratislava. Bejelentés napja 1938. évi jnnius hó 19-ike. A közönséges levelezőlapok írógéppel való megírásra felette alkalmatlanok, mivel a befogó-szervek folytán teljes felületük nem írható tele. Azonkívül levelező-5 lapnak az írógépbe való helyezésekor, a levelezőlapnak keskenyebb volta folytán, a befogószerveket el kell állítani. Továbbá a másolat készítéséhez szükséges papíroknak más az alakja és nagysága, mint a 10 levelezőlapoknak. A cím megírása céljából a levelezőlapokat meg kell fordítani. Az eddig forgalomba került különleges írógéplevelezőlapok e hátrányokat csak részben küszöbölték ki, evvel szemben lényegesen 15 drágábbak. A bejelentés tárgya oly írógép-levelezőlap, amely az összes fentemlített hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerinti írógép-levelezőlap lényegileg abban áll, hogy 20 egy oly levelezőlap, mely felső és alsó szélén lyuksorral ellátott toldalékszalagokkal van ellátva, egyik oldalszélén toldatdarabbal van ellátva, amelynek révén a levelezőlap a rendes levélpapír szélességével 25 bír, azonkívül pedig a címzés a levelezőlapnak megfordítása nélkül megírható. Végül a találmány szerinti levelezőlap igen olcsón állítható elő. A rajzon a találmánynak egyik példa-30 képeni kiviteli alakja látható, és pedig az 1—2. ábrák a gépbefogandó levelezőlapnak mellső és hátsó nézetét, míg a 3—4. ábrák a kész, elküldésre alkalmas levelezőlapnak mellső és hátsó nézetét tün-35 tetik fel. Az írógép-levelezőlap céljaira derékszögűnégyszög-keresztmetszetű erős papirt, esetleg kartont használunk, amelynek szélessége a szokásos kvart-alakú levél-40 papirszélességnek felel meg. E papírlapnak alsó és felső részén az (a, b) lyuksorok vannak, amelyeknek révén a lapnak megírása után leválasztandó alsó és felső (c, d) szalagok keletkeznek és ezeknek leválasztása után megmaradó (e) középrész 45 magassága a rendes levelezőlap magasságának felel meg. A papírlapot szélességében az (f) függélyes vonal osztja ketté, mely esetleg szintén lyuksorral látható el, melynek mentén a papírlap könnyen kétrét ösz- 50 szehajlítható. Ezen (f) választóvonal egyik oldalán lévő (e) laprész a rendes levelezőlapok szélességével bír, míg a másik, keskenyebb (g) rész a címzésre szolgál és e céból hátoldalán a szokásos feliratokkal és 55 segédvonalakkal van ellátva. A levelezőlapnak teljesen szabad (e) hátoldala az irott szöveg felvételére szolgál. Miként a 2. ábrán tisztán látszik, úgy a címzésre szánt (g) részt, valamint a szövegírásra 60 szánt (e) részt az írógépen felülről lefelé teljesen teleírhatjuk, anélkül, hogy a levelezőlapot át kellene fordítani, vagy pedig újra be kellene fogni. Ha a levelezőlapot készre megírtuk, úgy a (c, d) szalag- 65 részeket leválasztjuk és a (g) címzőrészt átfordítjuk és leragasztjuk. A ragasztási művelet megkönnyítésére a címzőrész ragasztóanyaggal lehet bevonva. A teljes papírlapnak szélessége a rendes levél- 70 papirszélességnek felel meg, magassága pedig a (c, d) szalagrészekkel együtt félnagyságú levélpapírnak, az úgynevezett memorandum magasságának felel meg. E levelezőlap megírásánál tehát az író- 75 gépen lévő befogószerveket elállítani nem kell és a másolatok céljaira is rendes alakú papírlapokat használhatunk fel. Különös előnye a találmány szerinti levelezőlapnak, hogy igen olcsón állítható elő és sok 80