97859. lajstromszámú szabadalom • Csomóponti kötés csöves vagy más hasonló vasszerkezetekhez

Megjelent 1929. évi ju

lius hó 15-én

. ' MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91859. SZÁM. — vm/j. OSZTÁLY. Csomóponti kötés csöves vagy más hasonló vasszerkezetekhez. Arié van Hattum főiskolai hallgató Hága. Bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 29-ike. Holland elsőbbsége 1927. évi október hó 14-ike. A vasszerkezeteknél használt, eddigelé ismeretes csomóponti kötéseknél a csomóponton a rúdvégek két csomóponti lemez között feküsznek s a lemezekkel szögecsek 5 vagy más összekötő elemek útján vannak összeerősítve. A találmány olyan csomóponti kötésre vonatkozik, amelynél egyik vagy mindkét végükön, vagy valamely közbenfekvő helyen ellapított részekkel 10 kiképezett fémcsövek, rudak, vagy más hasonló elemek alkalmaztatnak. Hogy ne kelljen a szokásos módon két csomóponti lemezt alkalmazni, amelyek közé erősíttetnek be a cső vagy rúdvégek s hogy to-15 vábbá jelentős anyagmegtakarítást érjünk el, a találmány szerint a csomópontnál egyetlen csomóponti lemezt alkalmazunk és ezt a lemezt a csomópontban egyesítendő csövekkel, rudakkal vagy más hasonló ele-20 mekkel olykép kötjük össze, hogy az elemek ellapított részeit hasítékokkal látjuk el, amelyekbe a csomóponti lemez beleillik. Az ellapított részeket tehát itt nem két csomóponti lemez fogja közre, hanem az 25 egyetlen csomóponti lemezt fogják át a felhasított cső vagy rúdrószek. A kötést ezután csapokkal, szögecsekkel vagy más felerősítő elemekkel rögzítjük. A lemez széle a hasíték zárt végétől bizonyos távol-30 ságban végződhetik, vagy a hasíték ezen végéhez csatlakozhatik. A csomóponti lemez (T) keresztmetszetben is kivihető s ekkor a cső vagy rúd ellapított, felhasított részének oldalperemei a lemez bordáihoz 35 célszerűen hozzátámaszkodnak, úgyhogy a csövek vagy rudak, illetőleg a csomóponti lemez egymáshoz képest való elforgatása lehetetlenné válik. Az ellapított cső vagy rúdrészen kiképzett hasíték' nemcsak belső végén, vagy 40 végein, hanem egyik oldalán is zárt lehet, mimellett a zárófalak a hasíték mindkét lapja mellett kiemelkedően alakíthatók ki, úgy hogy bordákat képeznek, tehát a belapított s felhasított rész (T) alakú kereszt- 45 metszetet nyer. A (T) idom testét látjuk el a hasítékkal, mimellett zárófalra vagyis az idom hátára a csomóponti lemez egyik széle felfeküdhetik. Hogy egyetlen kötőcsap, vagy szögecs is 50 elegendő legyen a rudazatok rögzítésére s az egybekapcsolt részek mindamellett ne foroghassanak el egymáshoz képest, a cső vagy rúd hasítékainak falai, illetőleg a csomóponti lemez egymásbanyúló hornyok- 55 kai, illetőleg kiemelkedésekkel láthatók el, így pl. a hasítékok belső falain hornyok képezhetők ki, amelyekbe a lemez megfelelő kiemelkedő részei betolhatok. Ugyanezen célból laza ékek, vagy rúgók is alkal- 60 mazhatók. A találmányt a rajzokon ábrázolt kiviteli alakok kapcsán világítjuk meg közelebbről. A rajzokon az 65 1. ábra az egyik kiviteli alak oldalnézete, a 2. ábra ugyanennek felülnézete, a 3. ábra egy másik csomóponti kötés felülnézete, míg a 70 4. ábra ennek a 3. ábra (IV—IV) vonala szerint vett metszete, végül az 5. ábra egy további kiviteli alak nézete, illetőleg részben metszete. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alaknál 75 az (1) csomóponti lemez (2) bordákkal van ellátva, vagyis (T) keresztmetszetű. Az (1) lemezt két pár (5, 6) cső lapított és felhasí-