97841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koncentrált ecetsav és a koncentráláshoz szükséges oldószer előállítására

- 2 — hogy általában igen drágák, s közülük az egyik legolcsóbb is, a krezol, korlátolt mértékben áll rendelkezésre, s egy új el­járás, mely a krezolok részére egy újabb 5 fogyasztási területet nyitna meg, a krezo­lok árának lényeges emelkedését vonná maga után. Vizsgálataim eredményeképen azt talál­tam, hogy a fakátrányolajok azon részei. 10 melyek írakciónálással (különösen vá kuumban), vagy előzetes natronlúggal való kioldással a fenoloktól és kreozotok­tól meg lettek szabadítva, s 240—295° kö­zött forrnak, az ecetsavat jól oldják, s ma-15 guk vízben majdnem teljesen oldhatatla­nok. Ezen olajok, melyek azelőtt csak tüze­lésre voltak használhatók, kiválóan alkal­masak az ecetsav extrahálására. Ezeknek az olajoknak a felhasználása az ecetsav 20 nak vizes oldataiból való kivonására teszi a jelen találmányt. A szóbanforgó olajok előállítása célsze rűen pl. úgy történhetik, hogy fakátrány­olajokat bázisokkal, nevezetesen alkáliák-25 kai és különösen nátronlúggal extrahá­lunk és a visszamaradó olajokat neutra­lizálás után frakcionáljuk. A 240—295" között átdesztilláló részeket használjuk fel az ecetsav oldószere gyanánt. 30 A fakátrányolajóknak e magas forrpontú alkatrészeit azonban a fakátrányolaj köz­vetlen frakciónálása útján is előállíthat­juk. Koncentrált ecetsavnak az ecetsav híg 35 vizes oldataiból való előállítása végett ezeket folyékony vagy gőzállapotban az oldószerrel valamely magában véve isme­retes módon extraháljuk és a koncentrált ecetsavat az ecetsavval telített oldószer-40 bői desztilláció útján kiűzzük, míg az oldó­szert ismét az üzembe visszavezetjük. Az a körülmény, hogy ezen olajok, me­lyeket kreozot és fenol tartalmuktól meg­fosztottuk, az ecetsavat oldani fogják, 45 nem volt előrelátható, s alkalmazásuk az ecetsav extrakciós eljáráshoz teljesen új. A jelen eljáráshoz alkalmazott olajok 240—295° között forrnak, míg a kreozotok (1. Ullmann Enzykl. d. t. Chemie Band 7, 255. 50 old.) 200—220°-ig, a krezolok (1. u. ott 256. old.) 199—204°-ig forrnak. S továbbá, mivel ezen vegyületek a fakátrányolajból nát­ronlúggal való előzetes kioldással vagy írakciónálással el lettek távolítva, az így kezelt olaj nem tartalmazza azon vegyü- 55 letek egyikét sem, amelyeknek alkalmazá­sára Suida-féle D.R.P. 422.073-ban ismer­tetve van. A jelen eljárás lehetővé teszi az ecetsav­extrakciós eljáráshoz egy egyébként cse- 60 kély értékű anyag felhasználását, mely eddig csak tüzelési célokra volt felhasz­nálható és amelyből az értékes alkatrészek, mint a kreozotok, stb. már el vannak távo­lítva. Az eljárás tehát csökkenti az ecet- 65 sav előállítási költségeit. A már felsorolt gazdasági előnyök mel­lett különösen figyelembe veendő még a műszaki haladás is. A jelen eljárásnál hasz­nált oldószer és az ecetsav forráspontja 70 között ca. 160" különbség van, miáltal az ecetsav és oldószer desztilláció iitján tör­ténő szétválasztása könnyebben és tökéle­tesebben vihető keresztül, mint pl. a kreo­zotok vagy krezolok alkalmazása esetében, 75 ahol a forráspontkülönbség csak ca. 90°-ot tesz ki. A jelen eljárás további előnyéül kell még azt is megállapítanom, hogy amíg a krezol vagy kreozot alkalmazásánál ezen 80 oldószerek már egy ca. 30%-os vizes ecet­savoldattal homogén keveréket alkotnak, addig a jelen eljárás tárgyát képező eljá­rásnál használt oldószerek csak 60% ecetsavat tartalmazó vizes oldattal al- 85 kotnak homogén keveréket. Ez a körül­­, mény igen nagy előnyt biztosít az oldószer és ecetsav szétdesztillálásakor, mert ezál­­j tal a szétdesztillálásnál sokkal erősebb sav : áll elő, s az extrahált ecetsav ca. 95%-a 90 mint ca. 90% erősségű ecetsav nyerhető ki. Szabadalmi igény. 1. Eljárás koncentrált ecetsav előállítá 1 sára, ennek vizes oldataiból az ecetsav­nak folyékony vagy gőzállapotban oldó- 95 szerrel való extrakciója és a kettőnek desztilláció útján való szétválasztása által, azzal jellemezve, hogy extraháló szer gyanánt a kreozotoktól és fenolok­tól megszabadított fakátrányolajoknak 100 azt a részét használjuk fel, amelynek forrpontja 240—295° között van és hogy az oldószernek ecetsavval való telítése után ez utóbbit magában véve ismere­tes módon kiűzzük és az oldószert az 105 üzembe visszavezetjük. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom