97806. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági ötlős ajtózár
Megjelent 1929. évi jwlins hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97806. SZÁM. — Vffl/d. OSZTÁLY. Biztonsági ötlős ajtózár. Szálkay László és Társai épület és műlakatos cég, Debrecen. Bejelentés napja 1928. évi május hó 30-ika. Az eddig használatos kilincses vagy ötlős ajtózárak általában négyfélék aszerint, amint bejárati ajtókon, közbenső ajtókon vagy pedig jobbra, illetve balra al-5 kalmaztatnak. A közbenső ajtóknál a kilincs és ötlő teljesen független a kulcsra járó zárószerkezettől, amely az ajtó tulajdonképeni elzárására szolgál. Bejárati ajtóknál ez a kétféle szerkezet többnyire 10 összefüggésbe van hozva egymással olyképpen, hogy ahol az ajtó külső oldalán nyomófogantyú nincsen, kulcs segélyével lehet az ötlőt is visszatolni, amellett, hogy ezen kulcs segélyével történik az 15 ajtó elreteszelése is. Mindezek a zárak azonban nem célszerűek és nem praktikusak, minthogy négyfélét kell belőlük állandóan raktáron tartani. Ezzel szemben a találmány sze-20 rinti zárnak az az előnye, hogy ugyanazt a zárat közbenső, vagy bejárati ajtóknál, jobbra vagy balra lehet használni. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjá-25 ban van feltüntetve és pedig az 1. ábra a zár nézete a zártok fedőlapjának eltávolítása után, a 2. ábra az ötlőtest nézete az ötlőkkel, a 3. ábra pedig metszet a 2. ábra A—B 30 vonala mentén. Az (a) zártok belsejében a (b) ötlőtest van ide-oda csúsztatható módon elhelyezve és erre van (c) csavar segélyével a (d) ötlőfej felerősítve. A (b) test felső és 85 alsó részéből a (d) fej irányával párhuzamosan az (f) ötlőrudak nyúlhatnak ki, ezeknek alkalmazása azonban nem okvetlenül szükséges. A (d) ötlőfej fölött és alatt a (b) ötlőtesten a (g) nyelv van kisajtolva, melyek az ötlőfejet közrefogják 40 és a (c) csavar esetléges meglazulásakor az ötlőfej elmozdulását meggátolják. A (b) ötlőtesten (h) vezetőhasíték van kivágva, melybe a zártok fenekéből befeléálló (i) pecek nyúlik belé. A (b) ötlőtest 45 alsó szélén a kulcsszakállal kapcsolódó (j) hornyolás van kiképezve, felső része pedig (k) nyúlvánnyal van ellátva, mely az (1) dió (m) nyúlványának forgási pályájába esik. A diót mozgató (n) rúgó 50 egyik vége az (m) diónyúlványban van megerősítve. A zártok belsejében, egy vagy több, rúgóhatás alatt álló (o) reteszlemez van elhelyezve, melyek az ötlőtest reteszelésére szolgálnak. Ezek a reteszelő- 55 lemezek (p) kivágásokkal vannak ellátva, míg az ötlőtestből (r) csap nyúlik ki, mely a reteszlemezek megfelelő helyzetében a (p) kivágásokban szabadon elmozoghat. A zár működése a következő: Az 1. 60 ábrán feltüntetett helyzetben a zár nincs reteszelve. Ha most a kilincs segélyével az (1) diót elforgatjuk, az (m) nyúlvány beléütközik a (b) ötlőtest (k) nyúlványába. és az ötlőtestet a (d) ötlőfej jel együtt 65 hátrahúzza, úgyhogy az ajtó nyitható. Ha ellenben a zár reteszelő helyzetben van, tehát a (b) ötlőtest annyira előre van tolva, hogy a (d) ötlő, valamint az (f) ötlőrudak teljesen kibújnak a zártokból, 70 akkor az (1) dió szabadon forgatható anélkül, hogy az (m, k) nyúlványok találkoznának. Záró helyzetben az ötlőtest (r) csapja úgy helyezkedik el az (o) retesz- \ lemezek (p) csatornáiban, hogy az (r) 7Í' csap beléütközik a (p) csatornák falába,