97806. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági ötlős ajtózár

Megjelent 1929. évi jwlins hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97806. SZÁM. — Vffl/d. OSZTÁLY. Biztonsági ötlős ajtózár. Szálkay László és Társai épület és műlakatos cég, Debrecen. Bejelentés napja 1928. évi május hó 30-ika. Az eddig használatos kilincses vagy ötlős ajtózárak általában négyfélék asze­rint, amint bejárati ajtókon, közbenső aj­tókon vagy pedig jobbra, illetve balra al-5 kalmaztatnak. A közbenső ajtóknál a ki­lincs és ötlő teljesen független a kulcsra járó zárószerkezettől, amely az ajtó tulaj­donképeni elzárására szolgál. Bejárati aj­tóknál ez a kétféle szerkezet többnyire 10 összefüggésbe van hozva egymással oly­képpen, hogy ahol az ajtó külső oldalán nyomófogantyú nincsen, kulcs segélyé­vel lehet az ötlőt is visszatolni, amellett, hogy ezen kulcs segélyével történik az 15 ajtó elreteszelése is. Mindezek a zárak azonban nem cél­szerűek és nem praktikusak, minthogy négyfélét kell belőlük állandóan raktáron tartani. Ezzel szemben a találmány sze-20 rinti zárnak az az előnye, hogy ugyanazt a zárat közbenső, vagy bejárati ajtóknál, jobbra vagy balra lehet használni. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjá-25 ban van feltüntetve és pedig az 1. ábra a zár nézete a zártok fedőlapjá­nak eltávolítása után, a 2. ábra az ötlőtest nézete az ötlőkkel, a 3. ábra pedig metszet a 2. ábra A—B 30 vonala mentén. Az (a) zártok belsejében a (b) ötlőtest van ide-oda csúsztatható módon elhe­lyezve és erre van (c) csavar segélyével a (d) ötlőfej felerősítve. A (b) test felső és 85 alsó részéből a (d) fej irányával párhuza­mosan az (f) ötlőrudak nyúlhatnak ki, ezeknek alkalmazása azonban nem ok­vetlenül szükséges. A (d) ötlőfej fölött és alatt a (b) ötlőtesten a (g) nyelv van ki­sajtolva, melyek az ötlőfejet közrefogják 40 és a (c) csavar esetléges meglazulásakor az ötlőfej elmozdulását meggátolják. A (b) ötlőtesten (h) vezetőhasíték van ki­vágva, melybe a zártok fenekéből befelé­álló (i) pecek nyúlik belé. A (b) ötlőtest 45 alsó szélén a kulcsszakállal kapcsolódó (j) hornyolás van kiképezve, felső része pedig (k) nyúlvánnyal van ellátva, mely az (1) dió (m) nyúlványának forgási pá­lyájába esik. A diót mozgató (n) rúgó 50 egyik vége az (m) diónyúlványban van megerősítve. A zártok belsejében, egy vagy több, rúgóhatás alatt álló (o) retesz­lemez van elhelyezve, melyek az ötlőtest reteszelésére szolgálnak. Ezek a reteszelő- 55 lemezek (p) kivágásokkal vannak ellátva, míg az ötlőtestből (r) csap nyúlik ki, mely a reteszlemezek megfelelő helyzetében a (p) kivágásokban szabadon elmozoghat. A zár működése a következő: Az 1. 60 ábrán feltüntetett helyzetben a zár nincs reteszelve. Ha most a kilincs segélyével az (1) diót elforgatjuk, az (m) nyúlvány beléütközik a (b) ötlőtest (k) nyúlványába. és az ötlőtestet a (d) ötlőfej jel együtt 65 hátrahúzza, úgyhogy az ajtó nyitható. Ha ellenben a zár reteszelő helyzetben van, tehát a (b) ötlőtest annyira előre van tolva, hogy a (d) ötlő, valamint az (f) ötlőrudak teljesen kibújnak a zártokból, 70 akkor az (1) dió szabadon forgatható anélkül, hogy az (m, k) nyúlványok talál­koznának. Záró helyzetben az ötlőtest (r) csapja úgy helyezkedik el az (o) retesz- \ lemezek (p) csatornáiban, hogy az (r) 7Í' csap beléütközik a (p) csatornák falába,

Next

/
Oldalképek
Tartalom