97776. lajstromszámú szabadalom • Önthető anyagból készült radiátor

— 2 — környező levegőbe. A bordákat természetesen nem kell magasabbra méretezni, 80 mint amennyi a tökéletes és gyors hőátadáshoz szükséges. Minthogy a hőátadás jelen esetben közvetett, gazdaságossági és szerkezeti okokból már az (a) lap felmelegítését is rész-85 í>en közvetett módon végeztethetjük azáltal, hogy a (c) fűtőközegcsatornákkal nem foglaljuk el az (a) lap egész hátsó oldalát. Az ábrázolt foganatosítási példánál, melynél a radiátorelem két (e) fűtőközegcsa-90 tornát tartalmaz, a két (c) csatorna között, a csatornákon kívül az (a) lap (g) részei fekszenek, melyeket a fűtőközeg nem ér közvetlenül; tehát csak a hővezető anyag közvetítésével melegednek fel és 95 azután a belőlük kinyúló bordákat is meleggel látják el. Magától értetődően a viszonyokat ekkor úgy kell megválasztani, hogy az összes bordák mégis a lehető legegyenletesebben melegedjenek fel. Ily mó-100 don megint csak lehetővé válik a radiátorelem olyan kialakítása és méretezése, hogy a fűtőközegesatornák keresztmetszetei a fűtőközeg helyes áramlási sebességét biztosítsák és hogy a radiátorelem a 105 fűtőközegcsatornák elrendezése és beosztása folytán igen könnyen legyen elkészíthető. A 3. ábra szerinti foganatosítási alaknál a fűtőközegcsatornák keresztmetszete 110 lényegileg háromszögalaká, ami által a radiátorelem alakja igen egyszerűvé válik, de világos, hogy a fűtőközegesatornáknak más keresztmetszetet is adhatunk. A (d, e) összekötőcsonkok az (a) lap 115 mindkét oldalán kissé kiállnak, minek következtében két-két elem között az 1. és 3. ábrán (h)-val jelölt légrések képződnek. Ezeket a réseket természetesen úgy is létrehozhatjuk, hogy az elemek egyesítése 120 alkalmával a kiálló részektől mentes öszszekötőcsonkok közé valamely közbenső darabot iktatunk. A radiátor üzeme alatt a felmelegedett levegő a függőleges (b) bordák közeiben 125 akadálytalanul felfelé szállhat és a radiátor egyik helyénél sincs megadva a lehetősége annak, hogy a levegő összetorlódjék, aminek az volna a következménye, hogy azon a helyen a fűtőfelület gyors és 130 folytonos hőleadása akadályokba ütköznék, amint ez a használatos radiátoroknál elő is fordul, amelyeknél a levegő a sok szűk résben nem tud kellő módon áramlani. 135 Az 1—3. ábrák szerinti radiátorelemeket keskenyebben, csupán egyetlen (c) fűtőközegcsatornával, vagy pedig szélesebben, több fűtőközegcsatornával is kiképezhetjük. Az ilyen elemekből összeállított radiá- 140 torok előnyösen alkalmazhatók különösen olyan helyeken, ahol tér szűke miatt a falhoz igen közel helyezendők, mint például ablakok alatt, ahol a hőleadásnak leginkább csak az egyik oldal felé kell tör- 145 ténnie. Ha azonban a hőátadásra a radiátor mindkét szélességi oldala felé egyaránt szükség van, akkor az elemeket a 4. és 5. ábrák szerint a két (i) lapból kiálló (k) bordákkal és az ezek között fekvő (1) 150 fűtőközegcsatornákkal képezhetjük ki. Az (1) fűtőközegcsatornákat harántirányban határoló (m) falakat sem kell az (i) lap végén elrendezni, hanem a lapok végeit az anyagban vezetett hővel íuthetjük. A ha- 155 rántfalak az ábrázolt foganatosítási alaknál a végek felé homorú vájatot képeznek, ami által az ilyen elemek csatlakoztatásánál a szomszédos elemek (m) harántfalai között az (n) légcsatornák kép- 160 ződnek, melyek az (o) réseken át a külső levegővel állnak összeköttetésben. Ezen (o) légrések itt is azért jönnek létre, mert a vízszintes (p) összekötőcsonkok, melyekbe fent és lent az (1) fűtőközegcsator- 165 nák torkolnak, az (i) lapok szélességénél valamivel hosszabbak. Látható, hogy öntéstechnikai szempontból az ilyen elemek is igen egyszerűek és hőtechnikai vonatkozásokban itt is érvé- 170 nyes mind az, amit az 1—3. ábrák szerinti foganatosítási alakra vonatkozólag mondottunk. A fent vázolt radiátorelemek a kiképzésüket illetően megváltoztathatók, külö- 175 nősen áll ez a fűtőközegcsatornák keresztmetszetének és a bordáknak az alakjára. Ezek pl. hullámosan, zeg-zugalakban, vagy más módon alakíthatók és nem kell feltétlenül függőleges irányban ha- 180 ladniok. Az elemeket, amint már említettük, a kellő számban összekötő csavarok segítségével csatlakoztatjuk egymáshoz. A radiátor végéhez a 6. ábra szerinti csatlakozó- 185 tag erősíthető. A csatlakozótagot a függőleges (q) cső képezi, melyen a három (r, s, t) csonk és fent a jelen esetben forgótolattyú alakjában kiképezett (v) szabályozószerv számára való (u) tok van kiké- 190 pezve. Az (s, u) csonkok a radiátorhoz csatlakoznak, míg az (r) csonk a fűtőközeget bevezető csőhöz és a (t) csonk a fűtőközeget elvezető csőhöz csatlakozik. Az (r) csonkot, mely a függőleges (q) esővel 195