97776. lajstromszámú szabadalom • Önthető anyagból készült radiátor

Megjelent 1939. évi .július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97776. SZÁM. — IL/H. OSZTÁLY. Önthető anyagból készült radiátor. Mautner Izidor nagyiparos, Wien. Bejelentés napja 1928. évi julius hó 5-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi április 2-ika. Az eddig ismertté vált öntöttvasradiátorok aránylag nehezek (a fűtőfölület egységére vonatkoztatott súlyuk nagy) és hőátadásukat károsan befolyásolja az, hogy 5 a hőátadó felületek nem úgy vannak elrendezve, hogy a fűtött felületek összes részeit egyenletesen érő, egyenletes légáramlást tudnának biztosítani. Ehhez járul még az is, hogy a radiátorelemek ed-10 digelé ismeretessé vált alakjainak előállításánál jelentékeny öntéstechnikai nehézségek lépnek fel. Jelen találmány radiátorelemek eddig használatos alakjaitól teljesen eltér, 15 amennyiben az egyes elemeket úgy képezzük ki, hogy azok lényegileg függőleges vagy nagyjában függőleges bordákkal ellátott lapból és ezen lap hátsó oldalán a fűtőközeg számára elrendezett egy vagy 20 több csatornából állnak, melyek fent és lent a bordás lappal párhuzamosan haladó, vízszintes összekötőcsonkokba torkolnak. Ilyen bordás lemezeket a fűtőközeg csatornáinak mindkét oldalán is ren-25 dezhetünk el, hogy a hőleadás mind a két oldal felé egyenletes legyen. A mellékelt rajz a találmány szerinti radiátorelemek két foganatosítási alakját tünteti fel, még pedig az 30 1., 2. és 3. ábrák az egyik foganatosítási alakot elölnézetben, oldalnézetben és vízszintes metszetben, a 4. és 5. ábrák a másik foganatosítási alakot oldalnézetben és vízszintes met-35 szetben, míg a 6. ábra a fűtőközeget a találmány szerinti radiátorokba be- és azokból kivezető, a radiátorok egyik végéhez szerelt csat* lakozótag függőleges metszetét szemlélteti. 40 Az első foganatosítási alak szerinti elem az (a) lapból és az ennek mellső oldalán alkalmazott függőleges (b) bordákból, valamint a hátsó oldalán elrendezett (c) fűtőközegcsatornákból áll, melyek a fent 45 és lent elrendezett, az (a) lappal párhuzamosan haladó, vízszintes (d, e) összekötőcsonkokba torkolnak. A (d, e) összekötőcsonkok az (f) csavarmeneteket tartalmazzák (3. ábra), még pedig az egyik 50 végükön bal-, a másikon jobbmeneteket, miáltal az elemek szokásos módon összekötő csavar útján egymáshoz csatlakoztathatók. Az egész elem egyetlen darab öntöttvas- 55 ból áll és világos, hogy az egyes részek úgy alakíthatók és méretezhetők, hogy semminemű öntéstechnikai nehézség ne álljon elő. Az elem emellett igen kis falvastagsággal készíthető, úgy hogy a ra- 60 diátorelem aránylag igen könnyűvé válik, mindenesetre sokkal könnyebbé, mint az eddig ismertté vált öntöttvasradiátorok. Minthogy a hőleadó felület, vagyis fő- 65 leg a bordás lap mellső felülete nagyobb, mint a közvetlenül a fűtőközeg által ért felület, vagyis az (a) lap hátsó oldala által képezett (c) fűtőközegcsatornák belső falának részei, azért jelen esetben ú. n. 70 közvetett hőátadásról van szó. A fűtőközegcsatornáktól az (a) lap fűtőközegsúrolta részeihez átszármazó meleg nem adódik át közvetlenül az (a) lap külső oldalát érő levegőnek, hanem az öntöttvas- 75 anyagán belül a (b) bordákba terjed tova és részben csak a bordák felszínéről jut a