97764. lajstromszámú szabadalom • Dörzstest különös fékekhez

Megjelent 1989. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 9T764. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Dörzstest, különösen fékekhez. Kirbach'sche Werke Kirchbach & Co., Coswig/Sa. Bejelentés napja 1928. évi április hó 17-ike. Német elsőbbsége 1928. évi február hó 28-ika. A találmány különösen fékeknél való használatra szánt dörzstestre vonatkozik, mely utólag megkeményedő kötőanyag­gal telített rostanyagból áll, amelybe a 5 dörzstestnek a maga tartójával való össze­köttetésére szolgáló megerősítőelemek fel­vételére szánt lyukak, valamint az ezek­nek körzetében elrendezett, a dörzstestre ható nyíróerőt felvevő lécek mindjárt a 10 dörzstest formálása és megkeményítése alkalmával szintén beleformálódnak. A mellékelt rajzon a találmány sze­rinti dörzstestnek példaképem megoldási alakja van feltüntetve. Az 15 1. ábra a fékborítás gyanánt szerkesz­tett dörzstestet a hossz-éle felőli nézetben, illetve a szegecslyukak egyikén átmenő metszetben mutatja. A 2. ábra a dörzstest működő oldalának 20 nézete. Az 1. dörzstestet magában véve ismert módon kezdetben képlékeny masszából ál­lítjuk elő, mely rostanyagból, pl. asz­besztből áll, melyet utólag megkemé-25 nyedő kötőanyaggal, pl. bakelitoldattal telítettünk. A masszát az illető dörzstest­nek kölcsönzendő végleges alaknak meg­felelő formában nagy nyomás alatt hevít­jük, ami a megkeményedés! vonja maga 30 után. A találmány szerint a telített rost­anyagmassza formálásakor úgy a megerő­sítő szegecsek felvételére szolgáló (2) lyu­kakat, valamint az ezen lyukak körzeté­ben alkalmazott (3) léceket szintén bele-35 formáljuk. A (3) léceket a dörzstestnek a maga tartójával való összekötése alkal­mával a tartóban kiképezett megfelelő hornyokba helyezzük, úgy, hogy a dörzs­test síkjában fellépő igénybevételek a sze­gecsektől távoltartatnak és ezen igénybe- 40 vételeket közvetlenül a tartó veszi fel. A (3) léceket akként létesítjük, hogy a telí­tett, még képlékeny rostanyagmasszát a léceknek megfelelő hornyokkal ellátott for­mába sajtoljuk, míg a (2) szegecslyukakat 45 akként alakítjuk ki, hogy a forma szem­ben lévő oldalán elrendezett, megfelelő alakú töviseket a forma zárása alkalmá­val a képlékeny dörzsanyagmasszába szo­rítjuk be, amikor is az anyag ezeken a 50 pontokon oldalra terelődik, úgy, hogy a dörzsanyag megkeményedése és a forma nyitása után a kívánt szegecslyukak mu­tatkoznak. A lyukaknak a szegecsfejeket felvevő részeit célszerűen oly mélyen he- 55 lyezzük el, hogy a szegecsfejek nem, vagy csak kevéssé állanak ki az (1) dörzstest alsó felületéből a működő oldal felé, úgy, hogy a dörzstest úgyszólván maradék nélkül teljesen elkoptatható, még mielőtt 60 a szegecsfejek előtűnnének. A szilárdság fokozása céljából rendszerint fonalakból és sárgarézhuzalokból álló betétekkel el­látott dörzsanyagmasszának említett ol­dalraterelése és tömörítése folytán az 65 anyag a szegecslyukak szomszédságában lényegesen szilárdabbá válik, amihez a szegecslyukakat körülvevő (3) lécek is hozzájárulnak. A találmány nem szorítkozik a feltün- 70 tetett alakú dörzstestekre, hanem tetsző­legesen alakított dörzstesteknél alkalmaz­ható; hasonlóképen mellékes, vájjon a dörzstesteket fékezési vagy más célokra, pl. dörzskapcsolásokhoz használjuk-e. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom