97734. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonhíd

Megjelent 1929. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97734. SZÁM. VIII/j. OSZTÁLY. Vasbetonbíd. Dr. Bauer Brúnó építészeti tanácsos Wien. Bejelentés napja 1928. évi julius hó 3-ika. Osztrák elsőbbsége 1927. évi julins hó 23-ika. Jelen találmány vasbetonhídra vonat­kozik, melynél körülcsévélt öntöttvas ma­gokat alkalmazunk. Lényeges a talál­mányra nézve az, hogy a vasbetonhíd épí-5 lésénél olyan öntöttvas magokat alkalma­zunk, melyek a körülcsévéléssel együtt a gyárban teljesen elkészülnek. Vasbetonhidaknak a találmány szerint körülcsévélt öntöttvasmagok alkalmazásá-10 val való készítésénél a híd íveit részekre osztjuk szét, melyek az építés alatt önálló egységeket képeznek és lehetővé teszik azt, hogy a hídépítési eljárást úgy válasszuk meg, hogy az egyes ívrészek egymásután 5 való előállítás által a híd hordképessége fokozatosan növekedjék. Először könnyű vasszerkezettel — melynek két félrészét a két parton összeállítjuk és azután például csukló körül összecsappantjuk, vagyössze-10 toljuk — könnyű áthidalást készítünk, melytől nem kívánunk nagyobb hord­képességet, mint hogy egy ívrész számára a be nem betonozott körülcsévélt öntött­vasmagok önsúlyát és a munkások, vala-5 mint szerszámaik súlyát hordja. Miután ily módon könnyű szerelőáthida­lást készítettünk, gyárilag készen előállí­tott, körülcsévélt öntöttvasból készült ív­magokat egyes ívekké állítunk össze, rne-0 lyeket az összeillesztés után egymással kellően összekötünk és amelyek annál teherbíróbbak lesznek, minél több ilyen egyes ívet szerelünk. A csatolt rajzon a találmány tárgyának 5 néhány példaképem kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1—8. ábrák a találmány szerinti betonhíd számára való (e, f, h, i) öntött­vasmagok különböző kiviteli alakjait lün-0 tetik fel. Az 1. ábra hengeres, körülcsévélt (h) önlött­vasmagot oldalnézetben tüntet fel, a héja­zás számára való lenyúló (d) toldatokkal. A 2. ábra ezen öntöttvasmag keresztmet­szete. A 45 3. ábra a karmantyúszerű (k) össze­kötőék oldalnézete. A 4. ábra eltérő alakú (i) öntöttvasmag oldalnézete, mely egyik irányban kiszé­lesedik. Az 50 5. ábra szerinti az (i) öntöttvasmag lé­nyegében derékszögű négyszög kereszt­metszete. A 6. és 7. ábra szerinti kiviteli alaknál ív­magokul olyan elemeket alkalmazunk, me- 55 lyek két önálló körülcsévélt (e, f) öntött­vasmagból állnak, melyek egymással (g) támaszok révén, vagy másként vannak összekötve. A 6. ábra ezen kiviteli alak oldalnézete, a 60 7. ábra pedig keresztmetszete, míg a 8. ábra a hozzátartozó (1) összekötő­ékek nézete, illetve keresztmetszete. Amennyiben eddig a szokásos körkereszt­metszetű rúdvasbetéteken kívül a hídépí- 65 tésnél körülcsévélt öntöttvasat alkalmaztak, héjazóállványokat kellett alkalmazni, mint más betonhidaknál, míg a jelen találmány­nál a körülcsévélt öntöttvastestek bádog­héj j azással lehetnek burkolva, melyeket az 70 öntöttvassal együtt gyárilag készen szállí­tanak és amelyek a bebetonozást lehetővé teszik. Ettől eltérőleg az öntöttvastestek toldatokkal lehetnek ellátva, hogy rajtuk héjj ázást vezethessünk, úgy hogy a kész 75 híd körülcsévélt öntöttvasat tartalmazó nyomásra igénybevett vasbetontestet képez, melynek súlya a tömör — a szokásos ki­képzés szerint vasbetéttel ellátott — beton­ívvel szemben aránylag kicsiny. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom