97709. lajstromszámú szabadalom • Légpárnás elem

gummiból álló (17) réteget zárják közbe; a (15) külső és (16) belső burkolat tömör és rugalmas gummiból való. A (12) légtömlő olyan formában van vulkanizálva, 5 hogy keresztmetszete nagyjából szívalakot (2. ábra) mutat. A tömlőhöz tartozó légszelepet a rajz nem tünteti fel, mivel a találmány tárgya erre nem vonatkozik, de .természetes, hogy a levegőnek a töm-10 lőbe való bejuttatására vagy kieresztésére szükség van valamilyen légszelepre. A (6) mag és a (10) burkolat között textilanyagból készülő, gyűrűalakban körülfutó (18) diafragma van elrendezve, 15 amely a mag alsó részének egyik oldalától a másikig húzódik, a tömlő felső részét fedi és akár a maghoz, akár pedig a tömlőhöz hozzá vulkanizálható. A mag és a légtömlő egymáshoz is vul-20 kanizálható, az utóbbi viszont a külső burkolathoz, azonban a különböző elemeknek: a külső burkolatnak, a magnak, a diafragmának és a tömlőnek egymáshoz vulkanizálása el is mellőzhető. .25 A légtömlő és a magtest határos felületei, rendes viszonyok esetén., domborúhomorú vonalban haladnak (1. ábra), a mag kipúposodó része benyúlik a légkamrába és a határfelületek egymást meg-30 közelítőleg követik. Ha a légtömlőbe levegőt bocsátunk, ez a diafragmára, valamint a magnak kipúposodó részére, kifelé, a külső burkolat irányába, valamint oldalvást ható nyo-35 mást gyakorol, úgy hogy a homorú-domborúság fokozatosan csökken, miután ennek mértéke a nyomással fordított arányban áll. A tömlő felfúvásakor a mag anyagának eredeti ellenállása, Bb 1 clJcL ható 40 nyomás folytán, növekszik, úgyszintén növekszik az anyagában elrendezett apró cellákban foglalt levegőnek vagy gáznak eredetileg megvolt nyomása is. Eközben a (6) mag domborrí része vissza (befelé) 45 húzódik. Ilykép a mag rezisztenciája, illetőleg tömörsége, a légtömlővel szomszédos részen növekszik, ellenben a külső burkolat irányában fokozatosan csökken, minthogy a tömlő felfúvása folytán a (6) 50 mag domború részére gyakorolt nyomás ezt a részt tömöríti legerősebben. A szokásos légabroncsokkal szemben, amelyeknek rugalmassága nem változik, a találmány szerinti légpárnás elem ru-55 galmassága változékony, úgy hogy a találmány szerint készülő kerékabroncs érzékeny kisebb lökések esetén, elegendő ellenállással bír nagyobb lökések felvételére, aránylagos rugalmasságot mutat közepesen erős lökésekkel szemben és ter- 60 mészetéből folyólag alkalmazkodik a különböző terhelésekhez. A (6) mag abban az övezetben, amely a (11) csík és a (18) diafragma közé esik, a felfúvott légtömlő hatása alatt jobban tö- 65 mörődik, mint a csík túlsó oldalán, mert a körülfutó nem engedékeny (11) csík korlátozó hatást fejt ki. A (6) magban, a diafragma és a külső burkolat között, egy helyett több (11) csík is elrendezhető, vi- 70 szont a csíkok teljesen el is hagyhatók. Ha valamely idegen test, p. o. szög vagy kő, a külső burkolatot átfúrva, a (6) magba hatol be, akkor a mag anyaga növekvő tömörsége folytán a behatolt ide- 75 gen testet kilökni igyekszik s ez a hatás még jobban érvényesül, ha a (11) csíkot alkalmazzuk. Ha azonban efféle idegen test a (6) magon mégis keresztüljutna a (12) tömlőhöz, úgy az ebben elrendezett 80 erősen ragadós, nem vulkanizált (17) gummiréteg önműködőlég nyújt segítséget, úgy hogy a tömlőből számbavehető légmenyiség nem szabadulhat ki. Ez a hatás különösen a tömlő felfúvott állapotá- 85 ban érvényesül, amikor is ez erősen ragadós (17) gummiréteget, annak következtében, hogy az eredeti domború-homorú helyzet a tömlő felfúvása folytán változást szenved, erős oldalnyomás tömöríti. 90 A légkamra külső felülete ugyanis a felfúvás folytán megkisebbedik, ennélfogva a légkamra falai erős oldalnyomás alá kerülnek. A (12) tömlő olykép van vulkanizálva, 95 hogy annak keresztmetszete, ha a tömlőben foglalt levegő nyomása a légkört nem haladja túl, a 2. ábra szerinti alakot mutatja. Ennek az a célja, hogy a tömlő anyaga ne legyen kitéve a felületének ki- 100 terjedésével kapcsolatos feszítő igénybevételeknek, ellentétben a normális körkeresztmetszetű szokásos tömlőkkel, amelyek felfiijt állapotban kiterjedésük okozta feszítő igénybevétel alatt állanak. A rajz- 105 nak 1. ábráján a szaggatott vonal a tömlőt fel nem fújt állapotban jelzi, míg a 2. ábrán a szaggatott vonal a tömlőnek teljesen felfújt állapotban elfoglalt helyzetét mutatja, amikor annak homorú- 110 domború része lényegileg egyenes vonalba megy át. A (12) tömlő anyaga ekkor a maximális oldalnyomás alatt áll, úgy hogy tömörsége fokozódik, likacsossága úgyszólván eltűnik, minek folytán a 115 sérülések okozta lyukak elzáródnak, amit a (17) réteg ragadós anyaga még teljesebbé tesz.