97706. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető sínjármű

Megjelent 1929. évi augusztus hó 42-én. MAGYAR KIRÁLYI jKEgflg SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97106. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Szétszedhető sínjármű. Liesinger Motorenfabrik A.-G. Liesing-en (Ausztria). Bejelentés napja 1928. évi május hó 29-ike. A találmány főleg teherszállításhoz való sínjárműre vonatkozik, amelyet a pályán akár egyetlen ember is néhány fogással széjjelszedhet és a sínekből kivethet, majd 5 pedig a sineken ugyanily könnyen és gyorsan össze is állíthat. A találmány szerint a sínjármű két tengelyegységből tevődik össze, amelyek mindegyike egy-egy tengelyből és kerékpárból áll, mimellett a 10 tengelyegységek, rajtuk felfekvő hossztartók segélyével, oldhatólag vannak egymással összekötve. A rajzok a találmány szerinti jármű egy kiviteli példáját vázlatosan tüntetik 15 fel. Az 1. ábra a teljes kocsit mutatja, még pedig jobbfelén oldalnézetben, balfelén azonban hosszmetszetben. A 2. ábra az 1. ábrának II—II vonala 20 iránt vett metszete, végül a 3. ábra az 1. ábrának III—III. vonala iránt vett, nagyobb léptékű metszete. A sínjármű lényegileg két (x, x') tengelyegységből, valamint két (y, y') hossz-25 tartóból áll, amelyek oldhatóan vannak aa (x, x') tengelyegységekhez erősítve és ezeket egy járművé egyesítik egymással. Az (x, x') tengelyegységeket egymással azonos kivitelűek, miért is csupán az egyiket 30 kell részleteznünk. Mindegyik tengelyegység két (1, 2) kerékből áll, amelyeket egy (4) tengely köt össze egymással. Az (1, 2) kerekeket az (5, 6) görgős csapágyak ágyazzák a (7, 8) 35 tengelycsonkokra, amelyek egyúttal — amint később leírjuk — az (1, 2) járműkerekekre ható fékeket is hordják. A (4) tengelynek a megrajzolt kiviteli példában, amint ez az 1. ábrából látható, kettős T-alakú keresztmetszete van. E tengely, 40 amint a 2. ábra mutatja, egyenszilárdságú test módjára van alakítva, vagyis tehát közepén van a legnagyobb magassága és a tengelycsonkok felé vékonyodik. Ugyancsak a 2. ábrából látható, hogy a (4) ten- 45 gely a futókerekek A—A forgástengelyén kívülesőleg van elrendezve és (10, 11) golyvák útján van összekötve a (7, 8) tengelycsonkokkal. Az (1, 2) kerekek fékei a megrajzolt ki- 50 viteli példánál (15, 16) korongokból állnak, amelyeken (15', 16') kúpos fékfelületek vannak; az utóbbiak, önmagában ismeretes módon, fékező bevonattal vannak ellátva. Fékezés alkalmával a fékkorongok 55 az (1, 2) járműkerekek külső mélyedésébe nyomulnak, úgyhogy a (15', 16') fékfelületek az (1, 2) járműkerekek (17, 18) belső szegélyfelületeivel fékezőleg működnek egybe. A (15,16) korongok (19,20) ki- 60 cserélhető betétlemezek közvetítésével vannak a (25, 26) agyakra erősítve, amely utóbbiak tengelyirányban eltólhatólag azonban forgásukban megakadályozottan vannak a (7, 8) tengelycsonkok végei- 65 ben elrendezve. A kerekek lefékezéséhez a (15, 16) fékkorongokat az (1, 2) kerekekbe kell benyomnunk. E célból a (25, 26) agyakra (30, 31) rézsútos vezérlőfelületek hatnak, amelyek a megrajzolt kiviteli 70 példában jobb-balmenetű csavarok módjára vannak kiképezve. A (30, 31) menetek egy (33) tengelyen vannak kiképezve, amely áthatol a (7, 8) tengelycsonkok (35, 36) hosszfuratain és egyik végén egy (39) 75 fékemeltyűvel van ellátva. A tengelyegységek (4) tengelyei (40, 41) ill. (40', 41') kengyelek segélyével oldha-