97697. lajstromszámú szabadalom • Folyami vízierőmű

— 2 — közvetlenül, hanem az (e) vezetőlapátok közvetítésével vezettetik és ezáltal szintén hasznosíttatik. Az (i) lapátoknak alakja körülbélül negyed elliptikus hengernek fe-5 lel meg, és a vízáramot e lapátok homorú oldalának kell vezetni. Az (e) vezetőlapátok által a kerékhez vezetett víz hatásának (az 1. ábránál) az (i2, i3) lapátok vannak kitéve, míg a víz-10 áram közvetlen hatásának az (i4, i5,' i6) lapátok vannak kitéve és az (il) lapát a kerék forgása következtében rövidesen a vízáram behatása alá jut. A többi (i7—ilO) lapát nem esik a vízáram útjába, ezeknek 15 tehát oly helyzetet kell elfoglalniok, hogy mozgásuk közben a vízben lehetőleg cse­kély, káros ellenállásra találjanak. E cél­ból, a rajzon látható módon az (il—i5) lapátok úgynevezett «nyitott» helyzetet fog-20 lalnak el, az (i7—ilO) lapátok «csukott» helyzetet foglalnak el, míg az (i6) lapát a két szélső helyzet közötti átmeneti hely­zetet foglalja el. Azon célból, hogy a lapátok a kerék for-25 gása közben e mozgást önműködően el­végezhessék, a lapátok a (g) kerékvázban függélyes (h) tengely körül lenghetően vannak elrendezve és oly berendezéssel vannak ellátva, mely a lapátoknak emoz-30 gását önműködően, kényszermozgásúlag ki­váltja. A lapátok kényszermozgását kiváltó szerkezet a 4—8. ábrákon van feltüntetve. Minden egyes lapáthoz az (x) helyen (j) lapátmozgatórúd van csuklózva, melynek 35 belső végén alul egyfelől a (z) rögzítőék van kiképezve, míg e karoknak legbelsőbb végén a (6) lenyomóék van kiképezve. A (6) éknek éle a lapátkerék forgás irányába mutat. Minden egyes (j) karnak belső vé-40 géhez egy-egy (3) kihúzólánc van erősítve, melynek másik vége a lapátkerékváz felső részéhez erősített, központos (k) gyűrűhöz van erősítve. A gyűrűnek külső kerületén a lapátszámnak megfelelő, kilincs-fogazás-45 szerű (y) fogak vannak kiképezve, ame­lyek a lapátkarok (z) rögzítőékével működ­nek együtt olykép, hogy az (i7, i8, i9) «csu­kott» lapáthelyzetekben a lapátkaroknak (z) rögzítőéke a (k) gyűrűnek ill. az azon 50 lévő (y) fognak támaszkodik, amiáltal a lapátkar e helyzetében rögzítve van. Az át­ellenes lapátrudak páronkint (4) láncok útján kényszermozgásúlag vannak össze­kötve. A lapátrudak a kétféle lapáthelyzet-55 nek megfelelően szintén kétféle helyzetet foglalnak el, melyet szintén a «nyitott» és «csukott» helyzettel fogunk megjelölni. A lapátkaroknak a (jl—j5) «nyitott» helyzetéből a (j6—jlO) csukott helyzetébe való hozatalára egyfelől az (5) lánckorong, 60 másfelől pedig a (7) vezeték szolgál. Mind­kettő az úszóállványhoz szilárdan van erő­sítve és a (k) gyűrűn belül nyúlik a lapát­kerékbe olykép, hogy a lapátkeréknek for­gasa közben az (5) korong a (3) kihúzó- 65 láncokkal jut kapcsolatba, a (7) vezeték pedig a lapátkerék végén lévő (6) lenyomó­ékekkel (4—8. ábrák). A (3) kihúzóláncoknak egyik vége a lapát­karok felső végéhez, másik pedig a (k) 70 rögzítőgyűrűhöz van erősítve. Az (i2—i5) nyitott helyzetekben a lapátokat az áramló víz nyomása biztosítja és a szerkezeti ré­szek tehermentesítése céljából a lapát­kerékvázhoz (10) ütközők erősíthetők, ame- 75 lyeknek a lapátok nyitott helyzetükben, hátrészükkel támaszkodnak (1. ábra). Mi­dőn az egyes lapátok az (i5) helyzetbe jutnak, ugyanakkor a hozzátartozó (j5) lapátkar kihúzóláncának a (k) rögzítő- 80 gyűrűhöz erősített vége az úszóállványhoz erősített (5) lánckorongnak ütközik és a lapátkeréknek, illetve (k) gyűrűnek to­vábbi elforgása közben e lánckorong körül fut (6. ábra), miközben a lapátkar (j4) 85 kezdőhelyzetéből (5. ábra) teljesen kihúza­tik, úgyhogy végül a lapátkarnak hátsó végén lévő (6) lenyomóék az (5) korong felső részén lévő, kiugró (8) peremnek behatása alá kerül és utóbbi által lenyo- 90 matik, ami által a (j) lapátkarnak (z) rögzítőéke a (k) gyűrűbe, illetve annak (y) fogába kapaszkodik (7. ábra) és ezáltal a lapátkar és vele együtt az általa vezérelt lapát e csukott helyzetében rögzítve van. 95 A lapátkart további útja alatt, e helyzeté­ben önsúlya is rögzíti. A lapátkar e csu­kott helyzetében mindaddig megmarad, míg annak belső vége a (7) vezetékhez nem ér, amelybe a lapátkarnak hátsó (6) IOÍ vége hatol és e felfelé irányuló vezeték által (8. ábrán felülnézetben és oldalnézet­ben látható) megemeltetik annyira, hogy (z) rögzítőéke a (k) rögzítőgyűrű fölé emel­tetik, minek következtében a (j) lapátkar íof nj'itó helyzetébe ismét befelé mozoghat. E befelémozgást a vele átellenes (j5) lapátkar váltja ki, mely ugyanakkor az (5) lánc­karikák és (3) kihúzóláncok együttműkö­dése folytán kifelé mozog és a két (j5—jlO) in lapátkart összekötő (4) lánc hatására, a (jlO) lapátkart kényszermozgással befelé húzza. A vizierőgép állványzatát ahhoz erősített, illetve abba beépített (c) úszótestek tart- lií ják vízszinén, miközben az egész gép ön­súlya folytán a vízbe annyira sülyed, hogy a lapátkerék kellő mértékben víz alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom