97693. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet plüsszerű fedőrétegnek alapszöveten való előállítására

Megjelent 1929. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97693. SZÁM. — I/g. OSZTÁLY. Szerkezet plüsszerű fedőrétegnek alapszöveten való előállítására. Tobler, Rohner & Co. Rheineck és Heinrich Ilg-Rohner gyáros Wolfhalden. Bejelentés napja 1927. évi október hó 4-ike. Svájci elsőbbsége 1927. évi szeptember hó 21-ike. A találmány plüsszerű fedőrétegnek alapszöveten való előállítására szolgáló oly sezrekezetre vonatkozik, melynél ideoda mozgó tűk a tűtartónak az egyik 5 irányba való elmozdulásánál mozgatható rácsra erősített alapszövetbe hatolnak be, míg a tűtartó másik irányú elmozdulásánál a tűk hurokképzés mellett az alapszövetből kihúzatnak. 10 Különös nehézségekbe ütközik úgy annak biztosítása, hogy a fonalhurok minden egyes tűszúrásnál előálljon, mint az, hogy a fonalhurkok hossza egyenlő legyen — különösen akkor, ha finomabb szá-15 lakat alkalmazunk. Azoknál a huroktartóknál, melyek csak akkor jutnak hatóhelyzetbe, mikor a tűk az alapszövetből már kikerültek, ez el sem érhető, mert a laza fonalhurkoknak idejében történő és 20 biztos megfogása nincs biztosítva. A találmány értelmében minden egyes tűhöz egy hurokképző tartozik, amely akkor, amikor a tű az alapszövetbe szúródik, a tü és a hozzátartozó fonal közé hatol, 25 hogy ezáltal vezesse a fonalat, ill. a tű visszafelé haladásánál az alapszöveten előálló fonalhurkot, melyből a hurokképző utólag kihuzatik. Ezáltal a fonalhurok előállítása minden egyes tűszúrásnál, va-30 lamint a hurkok egyenlő hosszúsága biztosítva van és még az az előny is mutatkozik, hogy a tűket teljes útjuk mentén ugyanavval a sebességgel mozgatjuk, miáltal a berendezés teljesítménye fokozta-35 tik avval az esettel szemben, mikor a hurokképződés érdekében a tűket változó sebességgel járatjuk. A rajz a találmánynak egyik példáké^ peni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a berendezés elölnézete részben 40 metszve. A 2. ábra oldalnézet szintén részben metszve. A 3—6. ábrák a munkafolyamat megvilágítására szolgálnak. 45 A tűtartót, mely a fentiek szerint berendezett hajós hímzőgép alkatrésze, (1) jelöli. Az ide-oda mozgó (1) tűtartó a (2) tűket hordozza, mely uóbbiak a tűlyuk közelében egy (2') mélyedéssel bírnak (6. ábra). 50 (50) jelöli a gép szilárd alapzatát, melyre az eddigi hajó-vezetőpályák helyett az (51) tartókat erősítjük; utóbbiak egymástól mért távolsága a tűk távolságának felel meg. Minden egyes (51) tartón levő 55 ferde pálya a hurokképzőkónt kiképzett (52) csuszódarabot hosszirányban vezeti; az (52) csuszódarab az említett cél érdekében felső végén az 53 hegyes nyúlványt hordozza (1. ábra.) Az (53) nyúlványon, 60 annak az 52 csuszódarab vezetőpályája felé fordított vagyis belső oldalán hosszmetszetben az (54) mélyedés látható, (5. ábra), míg külső (55)-tel jelzett oldala a csúcstól hátrafelé emelkedő vezető felület- 65 ként van kiképezve. Ilyenformán az (53) nyúlvány hosszmetszetben csúcsos, az (52) csuszódarab vezető pályája felé hajló szarvban végződik. Az (56) rugó, melynek egyik vége az (51) tartóban, másik vége 70 az (52) csuszódarabból kiálló (57) karban van megerősítve, utóbbit feltolni igyekszik, úgy hogy a csuszódarab (2) tű pályája fölé kerülhet. (1., 2. és 5. ábrák.) Az