97681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényes növényi rostanyag előállítására

Megjelent 1929. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91681. SZÁM. — XIVa/1. (XIY/e.) OSZTÁLY. Eljárás fényes növényi rostanyag előállítására. The Abbey Syndicate Ltd. és „Nanji" Dinshaw Rattonji chemikus London. Bejelentés napja 1928. évi jnnius hó 22-ike. A jelen találmány tárgya új, illetve javított eljárás fonásra alkalmas, fényes, selyemszerű növényi rost előállítására. A találmány célja olyan növényi rost-5 anyagokból, mint a len, kender, ramie és eféle, olyan rost előállítása, melynek nemcsak szövezete és fénye legalább is olyan, ha nem jobb, mint azokból a cellulózatermékekből kapott rostnak, melyek a ke-10 reskedelemben műselyem néven ismeretesek, hanem húzószilárdsága is nagyobb, mint az említett termékeknek és melyeknél jóval olcsóbban is állítható elő. A fényes rost előállítására szolgáló új 15 eljárás általában abból áll, hogy a növényi rostanyagot vagy a növényi szövetet vagy nyers, illetve meg nem munkált állapotban, vagy pedig, miután azt fontuk vagy szőttük, valamely maró alkáli olda-20 tával aránylag nagy, nevezetesen 6—10 atmoszféra nyomás alatt, vagy olyan hőfokoknál, melyek az ilyen nyomásnak megfelelnek, hevítjük, mimellett ezt a hevítést aránylag rövid ideig, pl. 20 perctől 3 25 óiráig folytatjuk. Ezzel a hevítéssel lehetővé válik, hogy a pektint és az egyéb tisztátlanságokat, melyekkel a tulajdonképeni rost át van itatva, eltávolítsuk és így a kapott rostra jellemző selyemszerű fényt 30 hozzuk létre, anélkül, hogy annak eredeti, természetes szilárdságát bármiképen is befolyásolnék. Az eljárásnak különleges rostos nyersanyagra való alkalmazása egyik példája-35 ként az alábbiakban a kender kezelésére szolgáló eljárást fogjuk ismertetni A kendert, matringok vagy fonal alakjában, autoklávban, alkalmas mennyiségei, 1—4o/o-os nátrolúggal hevítjük, amikor is ez a hevítés kb. ip atmoszféra nyomásnál, vagy 40 pedig ezen nyomásnak megfelelő hőfoknál történik és 20—60 percen át folytattatik. Az így kezelt anyagot azután, célszerűen, mossuk, hogy azt az alkáli nagyobb részétől megszabadítsuk és a szokott mó- 45 don fehérítjük. Azonban ez a fehérítő művelet a maróalkali oldattal való hevítés előtt is végezhető. A kapott termék olyan fényt és szövetet mutat, mely a műselyeméhez hasonló, azon- 50 ban jóval nagyobb szilárdságú, mint amaz. Lehet ezt a terméket szőni, vagy más módon, közönséges textilgépekben, feldolgozni és általában ugyanazon a módon használni, mint a közönséges selyemros- 55 tot, vagy az ebből készült gyártmányokat. Az ezen anyagból kapott gyártmányok kevésbbé gyors romlásnak vannak kitéve a mosásnál, mint a közönséges műselyemből való szövetek. 60 A különleges alkalmazott feltételek, mint a hevítés időtartama, a maró alkálioldat erőssége és az a hőfok, melynél az eljárást foganatosítjuk, a nyersanyag mineműsége szerint változhatnak. Megjegy- 65 zendő, hogy a találmánynak megfelelő eljárás igen jól alkalmazható olyan nyersanyagokra, mint pl. lenre, melyek, a rostanyagnak egyes rostokká való felbontására, megelőző pörkölést, vagy ehhez hasonló 70 kezelést igényelnek. Szabadalmi igények. 1. Eljárás fényes növényi rost előállítására, azáltal jellemezve, hogy a növényi rostanyagokat valamely maró al- 75 káli oldatával 6—10 atm. nyomás alatt