97670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alacsonyabb értékű anyagok katalízis utján szintétikus karburánsokká átalakítandó desztillációs gázainak és gőzeinek tisztítására és gazdagítására

_ 2 — használhatók maradnak; a vízgáz először a tisztítóban maradt levegőt kiűzi; azután ennek helyébe lépve a tisztítót a kívánt hőfokra hozza, ugyanakkor a túlságosan 5 stabilis, nem elegendően aktív fémoxidot (például nikkeloxidot (NiO) suboxidokká, mint pl. (NiaO) vagy (NisO-O-dá alakítja át, amely tökéletesen alkalmas a kénhidrogén megbontására, azaz a kén visszatartó tására és a hidrogénnek felszabadítására. Egészen általánosságban az is előfordulhat, hogy a vízgáz a fémeket részben tisztításra alkalmatlan oxidokká alakítja át. Ez esetben a (HaS) megbontásából szár-15 mázó nascens hidrogén a tisztítandó gázokra hat, amelyek a tisztítási folyamat alatt a vízgáz helyét elfoglalják és előnyös módon a desztillálási gázok szénhidrogénjeihez kapcsolódnak, hogy azokat hidro-20 génizálják. Ebből igen értékes előny származik, minthogy a nascens hidrogén ahelyett, hogy redukáló szerepet játszanék a tisztító oxidokra, a szénhidrogének szintézisére teljes mértékben felhasználható. 25 A vízgáz, miután fent leírt szerepét el( végezte, nem lesz teljesen kiűzve a tisztító készülékből. Tény az, hogy a vízgáz hidrogénjének egy része redukció útján a fémoxidok átlakításához hozzájárul és a meg-30 maradó hidrogén és a szénoxid a körfolyamatba belép. A vízgázáram tehát folytatólag átjárja a regenerált tisztító közeget és most már összes alkotó elemeivel kizárólag gazdagító hatóanyag gyanánt szol-35 gal, mimellett azon vízgáz tömegének, amely a regenerálást elvégezte, megmaradó hidrogénjét és szénoxidját maga előtt hajtja. Ilyen módon a gazdagító vízgáz feladatának elvégzése közben előzete-40 sen tisztítódik. A mellékelt rajzok a találmány szerinti levegőárammal és az ezt követő vízgázárammal való tisztításnak foganatosítási példáját mutatják. A rajzokon az 45 1. ábra a féltermékeknek körfolyamatban való előállítására szolgáló berendezés összeállítási vázlatát mutatja, míg a 2. ábra a három tisztító battériának és a hozzátartozó csővezetéknek sematikus 50 nézete. Az 1. ábrán a szintetikus karburánsokká alakítandó gázokat fejlesztő készülékeket (A) jelzi. Ez a készülék például szegény éghető anyagok, mint lignitek, tőzegek, 55 palák desztillációjára szolgáló kemence, amelybe az éghető anyag (B) szárítókészüléken való átvezetés után adagoltatik. Az éghető anyagok gázainak desztillációját járulékos gázok árama útján megkönnyíthetjük vagy megindíthatjuk; ilyen 6( gázok pl. egy előzetes művelet maradékgázai, amelyek a féltermékeket előállító egész berendezésnek utolsó (M) részéből származnak és amely féltermékek egy más körfolyamban karburáns folyadék gya- 6c nánt használható végtermékké alakulnak át. Az (A) fejlesztőből kiáramló gázok a kb. 400° alatt desztilláló kátránygőzökkel terhelten (a többi kátránygőzök kondenzáció 7( útján a (C) deflegmátorban elválasztatnak) a (D) vezetékekben uralkodó megfelelő hőmérséklet fenntartásával a tisztító battériákba jutnak. Mindegyik battéria három (El, E2, E3) elemsorozatból áll, 71 amelyek tisztító katalizáló hatóanyaggal, pl. nikkeloxiddal vannak töltve. Az egyes sorozatok egymásután és váltakozva a következő periódusokban működnek: a) a tisztítási ható periódusban; 8< b) az előzetes regenerálási periódusban levegőáram útján, a kénessav kiűzése mellett; c) a következő regenerálási periódusban vízgáz útján a visszamaradó levegő ki- 8í űzése és a túlságosan stabilis fémoxidnak részleges vagy teljes redukciója mellett, oly célból, hogy azok a tisztító katalízisre alkalmasabb suboxiddá átalakíttassanak. A tisztítandó gázok rendes menetben, 91 például a nyitott (el) bevezető csapon át a tetszés szerinti számú elemből álló (El) tisztító sorozatba jutnak és az (FI) csapon keresztül a (G) vezetéken át távoznak és a (Hl, H2, 113) katalizátorokba vezettet- 9; nek. Ezen idő alatt az (e2, e3) és (F2, F3) csapok zárva vannak. Mialatt az (El) elemekben, amelyekbe a gázok a nyitott (el) csapon lépnek be, a tisztítás történik, a tisztítandó gázok II iitja az (E2, E3) elemekbe az (e2, e3) csapok által el van zárva. Az (E2) és (E3) elemek regenerálás alatt állnak. A regenerálás első folyamata például az (E2) elemekben megy végbe, K ahová a levegő, pl. kigyócsőben felhevítve, a nyitott (i2) csapon át jut be; ezalatt az (il, i3) csapok a meleg levegő útját az (El) és (E3) elemekbe elzárják. A kénessavval terhelt és megfelelő szívóberende- l: zés útján átszívott levegő az utolsó (E2) elemből a most nyitott (12) csapon út lép ki, mi mellett a két másik sorozat megfelelő (12) és (13) csapjai zárva vannak; a kénessav végül kinyerés céljából egy tar- l: tányban fel lesz fogva.