97651. lajstromszámú szabadalom • Kontaktusberendezés vasúti vonalak számára

— 2 — taktusberendezés a sínektől és talpfáktól különállóan, a talpfák végei között vagy mellett, a pályatestbe beágyazott, beton , vagy más szilárd aljra (talapzatra) van 5 szerelve, a kontaktusberendezésnek az ismeretes, a sín mozgásait e berendezésre átvivő kétkarú emelője pedig nem nyúl többé — az eddig szokásos módon — a sín alá, hanem rövidebb karja végén a 10 sín oldalprofiljának pontosan megfelelően kiképezett pofával van ellátva, mely a sín és talpfa között a sínhez pontosan hozzásimulva, a sín által függőleges irányban rögzíttetik és ezáltal a sínnek 15 még a legcsekélyebb függőleges mozgásában is részt vesz és azt az átvivő emelőkarral minden esetben teljesen közli. Ezáltal nemcsak a sínek és talpfák minden megbontása nélkül való, a kontaktusbe-20 rendezés és sín között létesíthető, összeköttetés lehetséges, mely minden különös megerősítőeszköz nélkül mégis kényszermozgású és a kontaktusberendezés feltétlen biztos és pontos működését és nagy 25 érzékenységét biztosítja, hanem ezáltal lehetségessé válik az is, hogy ezen kontaktusberendezést mindenkor, a legcsekélyebb üzemzavar nélkül, a vágány bármely tetszőleges helyén, könnyen és leg-30 gyorsabban elhelyezhessük és ugyanígy ismét eltávolíthassuk. A kontaktusberendezés ezen érzékenysége és evvel a rendes sínmozgásoknak a rendellenesektől való könnyű megkülönböztetése, a találmá-35 nyunk szerint, még azáltal is fokoztatik, hogy az átvivőszerv, nem ugy, mint eddig, közvetlenül, hat a működtetendő kontaktusokra, — hanem kétkarú áttételi emelő útján, melynek egyik vége, rúd út-40 ján az átvivőemelő szabad végével csuklósan van összekötve és melynek kapcsolószerv gyanánt kiképezett másik vége, két áramkör kontaktuspárjai között úgy van lengően elrendezve, hogy sínsü-45 lyedéseknél az egyik, sínemelkedéseknél pedig a másik áramkört zárja. A kontaktusberendezésnek ezen, minden vágány- vagy üzemzavar nélkül, bármikor és bármely tetszőleges helyen, 50 könnyű felszerelhetősége alkalmassá teszi azt arra is, hogy a blokk- vagy más megállójelen való áthaladásnak következményeit elhárítsuk, amennyiben a megfelelő helyen elhelyezett kontaktus berendezés, a 55 jelen való áthaladást a következő őrvagy blokkházban azonnal jelzi és így lehetővé teszi, az áthaladó vonatot még idejében feltartani. A rajzon a találmány tárgyát képező kontaktusberendezésnek egy példaképen 6C vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a berendezés hosszmetszete, ill. oldalnézete, a 2. 3. és 4. ábra egy részlet oldalnézete, 6E elölnézete és alaprajza; az 5. és 6. ábrán a kontaktusberendezés kontaktusemelőjének módosítása van, oldalnézetben és alaprajzban, a 7. és 8. ábrán pedig az átvivőemelőt a 7( sínnel összekötő pofának két további foganatosítási alakja van feltüntetve. Az (1) sín és a (2) talpfán nyugszik; (3)-al a két-két talpfavég között vagy pedig a talpfa vége mellett a pályatestbe, a 7? talpfáktól különállóan, beépített betonblokk (talapzat) van jelölve, mely a kontaktusberendezést hordja. A kontaktusberendezés a (o) betonblokkban a sín irányára merőlegesen elállíthatóan megerő- 8( sített (4) tokból áll, amelyben az (1) sínnel benső érintkezésben álló és a sín mozgásait a kontaktusberendezéssel közlő, kétkarú, vízszintes, (5) emelő, a (6) csap körül, az (1) sínre merőleges síkban len- 8E gethetően van ágyazva. Az (5) emelőnek a (4) tokból kinyúló, rövidebb karja a sín talpa és feje közötti oldalprotíljának megfelelően alakított (7) pofát hord, mely kicserélhető azon célból, hogy a berendezést 9( bármely tetszőleges sínprofilnál alkalmazhassuk. Ezen (7) pofát, a (4) tok megfelelő beállítása által, a sín oldalával benső érintkezésbe hozzuk, ahol az, a sín feje és talpa által, amelyeknek támaszkodik, 9; függőleges irányban rögzíttetik úgy, hogy annak az (1) sínnek minden függőleges mozgásában részt kell vennie és e mozgásokat az (5) emelőre teljesen át kell vinnie. A (7) pofa az (5) emelővel 1( célszerűen a (8) csukló által is össze lehet kötve, amint az pl. a 7. és 8. ábrán fel van tüntetve. Lehet a (7) pofa az (5) emelővel a 8. ábrán feltüntetett módon olyképp is összekötve, hogy a (9) rúgó a (7) 1( pofát állandóan az (1) sínhez nyomja, hogy az érintkezést a (7) pofa és az (1) sín között még bensőbbé tegyük. Az (5) emelőnek a (4) tokban fekvő hosszabb karjának a vége, a (4) tok íe- l: delén keresztülmenő (10) rúd útján, a (4) tok fedelén a (11) csapágyban lengethetően ágyazott kétkarú (12) kontaktusemelő egyik végével csuklósan van öszszekötve. Ezen (12) kontaktusemelő másik i: vége az itt villaalakúan kiképezett (13) kapcsolószervet hordja (1—4. ábra), mely az ugyancsak a (4) tok fedelén helytál-