97634. lajstromszámú szabadalom • Vonatbiztosító berendezés
— 2 — egymáshoz viszonyítva eltérő helyzeteket foglal el. A vészjelzőgépet előnyösen robbanó motor hajtja meg, melynek fordulatszámát a mozdonyról érkező rádióhullá-5 mokkái szabályozhatjuk. A mozdonyon lévő adókészülék kétféle hullámhossznak adására van berendezve. Ha a mozdony sebessége nő, úgy a mozdony adókészüléke, például hosszabb hullámokat bo-10 csát ki, ha pedig a mozdony sebessége csökken, úgy adókészüléke a rövidebb hullámokat bocsátja ki. Ha végül a mozdony állandó sebességgel halad, úgy adókészüléke hullámokat nem bocsát ki. A 15 kétféle hullámhossznak megfelelően, a vészjelzőgépen két vevőkészülék van, amelyek közül aszerint, hogy a mozdony adója melyik hullámhosszat bocsátja ki, természetesen mindig csak az egyik vevőkészü-20 lék jön működésbe és szolgál arra, hogy a vészjelzőgép motorjának sebességét növelje vagy csökkentse. Ilykép biztosítva van, hogy a mozdony sebességváltozásait a vészjelzőgép mindenkor követi. A vész-25 jelzőgép is fel van szerelve egy adókészülékkel, mely azonban csak akkor jön működésbe, ha a vészjelzőgép valamilyen akadályba ütközik, mely esetben az általa kibocsátott rádióhullámok a mozdonyon 30 lévő adókészüléket hozzák működésbe és ennek révén a mozdonyt önműködően megállítják. A rajzon a találmánynak egyik példaképem, vázlatos kiviteli alakja van fel-35 tüntetve, melytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a mozdonynak a találmány szerinti felszerelését, a 40 2. ábra a vészjelzőgépnek a találmánjr szerinti felszerelését, illetve berendezését vázlatosan szemlélteti, míg a 3. ábra az 1. ábrához tartozó részletet nagyobb léptékben tünteti fel. 45 A mozdonyon az 1. ábrán látható módon egy kombinált adó- és vevőkészülék van elrendezve, amelyek közös (Am) antennával és (Fm) földeléssel bírnak. Az antenna és földelés közé két aperiodikus (Ll, ő0 Ll') antennatekercs van iktatva, amelyek közül az egyik a mozdony adókészülékének (L2) rácstekercsével, a másik pedig a mozdony vevőkészülékének (L7) rácstekercsével áll induktív kapcsolatban. Az 55 aperiodikus antennatekercs ismert módon a nagyobb szelektivitást biztosítja. A mozdony adókészüléke bármely ismert rendszer szerint készülhet, a lényeges csak az, hogy kétféle hullámhossznak váltakozva való adására legyen alkalmas. Ezen cél- 60 ból az adókészülék ráeskiirébe az eltérő nagyságú (Cl) és (C2) kondenzátorok, az (m') csap körül lenghető (m") átkapcsolókar útján váltakozva bekapcsolhatók, ami által az adókészülék kétféle hullámhosszra 65 van hangolva, míg az (m") átkapcsolókarnak középállásában a rezgőkör meg van szakítva és az adókészülék hullámokat nem bocsáthat ki. Az (m") átk.apcsolókart középállásában (20) rugók tartják meg. Az 70 (m") átkapcsolókarnak forgáspontján túli meghosszabbításán az (m) lágyvashorgony ül, mely az (1, 1') villamdeiejek között van elrendezve olykép, hogy ha egyik villamdelej sincs gerjesztve, úgy az átkapcsoló- 75 emelő középállásban van, míg az egyik vagy másik villamdelejnek gerjesztése esetén az (L2) rácstekercsnek rezgőkörébe a (Cl), illetőleg (C2) kondenzátor kapcsolta tik, ami által a mozdony adókészüléke a 80 hosszabb vagy rövidebb hullámhosszra van hangolva. A mozdony tengelyéről a (b) centrifugáiszabályozó van meghajtva, melynek hüvelye az (1,1') villamdelejekkel olykép van 85 kapcsolva, hogy a mozdony sebességnövekedése esetén az egyik villamdelej, a mozdony sebességcsökkenése esetén pedig a másik villamdelej gerjesztessék, míg állandó mozdonysebesség mellett egyik vil- 90 lamdelej se legyen gerjesztve. E kapcsolat természeteseti igen sokféleképen érhető el. Jelen kiviteli alaknál a szabályozó hüvelye két (c, c) rúdfogazással van ellátva, melyek mindegyike egy-egy (d, d') fogas- 95 kerékkel kapcsolódik (lásd 3. ábrát is), mely fogaskerekek (e, e') kilincsművek útján egy-egy (g, g') hullámos kerületű kerékkel állanak kapcsolatban, amelyek egyegy (h, b') villamoskapcsolót befolyásol- 100 nak, amelyek az (1), ill. (1') villamdelejeket gerjesztő áramkörökbe vannak iktatva. Az (e, e') kilincsművek kiképzése olyan, hogy a szabályozóhüvelynek felfelé mozgásakor csakis az egyik, például a (g') 105 kapcsolókorong forgattatik, míg a szabályozóhüvelynek ellentétes irányú elmozgásakor a másik (g) kapcsolókorong jut működésbe. A (g) kapcsolókorong kerületének rúgóhatás alatt álló (j) orsó támasz- lio kodik, melynek másik vége a (k) megszakító helyet befolyásolja. Ha a (j) orsóvég a (g) kapcsolókorongnak egyik hullámvölgyében helyezkedik el, úgy az áramkör meg van szakítva, míg ha a kapcsoló- 115 korongnak valamelyik hullámhegye a (j) orsót a ráműködő rúgó ellenében visszanyomja, úgy az áramkör a (k) helyen zá-