97614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázelegyek tisztítására és melléktermékek előállítására
Megjelent 193 9. évi augusztus hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97614. SZÁM. — n/e. (IV/i.) OSZTÁLY. Eljárás gázelegyek tisztítására és melléktermékek előállítására. Friedrich Siemens A.-G. Berlin. Bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 19-ike. Német elsőbbsége 1926. évi augusztus hó 19-ike. Majdnem valamennyi az iparban használatos tüzelő gázelegy tartalmaz kénvegyületeket, különösen kénhidrogént, valamint ciánvegyületeket és esetleg telí-5 tetlen szénhidrogéneket is. Ezeknek az anyagoknak- eltávolítása és megfelelő hasznosítása gyakorlatilag nagy nehézségekbe ütközik. A gázelegyeknek az említett szennye-10 zésektől való megtisztítását eddig a zavaró alkotórészek kimosása útján végezték. Ajánlották már azonban az orgános kénvegyületeknek katalitos redukció útján kénhidrogénné való átalakítását is, 15 amely reakció kb. 400 fokon megy végbe. Az eközben előálló kénhidrogént azután a gázból abszorpció útján távolították el. Ajánlották továbbá a kénhidrogénnek közönséges hőmérsékleten pl. aktív szén 20 segítségével kénné való átalakítását is. A ciánvegyületeket régebbi javaslatok szerint, 400—1000° között hidrolizálják. A találmány szerint a kén- és adott esetben ciánvegyületeket tartalmazó gáz>5 elegyeket, különösen tüzelő gázokat, úgy tisztítjuk, hogy a gázelegyeket a kénhidrogénnek kénoxidokká, a ciánvegyületeknek pedig ammóniákká és a szén oxidjaivá való átalakítása végett, adott eset-10 ben oxigén vagy oxigéntartalmú gázok hozzáadása mellett, 150—500° közötti hőmérsékleten ként megkötő fémek vagy ilyenek vegyületei vagy az említett anyagok keverékei fölött vezetjük el, melyek 5 célszerűen hordozókra vannak lecsapva. Ennél az eljárásnál továbbá célszerűnek mutatkozott, ha 150° fölött olyan hőmérsékleti körülmények között dolgozunk, amelyeknél a telítetlen szénhidrogének telítettekké, az orgános kénvegyületek pe- 40 dig kénhidrogénné alakulnak át, valamint adott esetben a szén oxidjai is égészen vagy részben redukáltatnak. A találmánynak az az előnye, hogy az említett reakciók egyetlen munkafolyamatban fogana- 45 tosíthatók és pedig oly módon, hogy a tisztítandó gázoknak a katalitos reakció megindításához szükségelt hőmérsékletnövelést valamennyi felsorolt reakcióhoz kihasználjuk. 50 Katalizátorok gyanánt, melyeket legelőnyösebben hordozókon alkalmazunk, olyanok jönnek tekintetbe, melyek főalkotórész gyanánt a vascsoport féméit, különösen nikkelt vagy kobaltot, vagy 55 egyéb fémeket, m. pl. rezet, mangánt, ólmot, cinket, bizmutot vagy antimont, ezek sóit, oxidjait vagy elegyeit és adott esetben ezek mellett még krómot, vanádiumot, criumot, urániumot, thoriumot, mo- 60 libdént vagy máseféléket vagy ezek vegyületeit is tartalmazzák. Katalizátorok gyanánt alkalmazhatók a felsorolt fémek ötvözetei is, mimellett ez esetben hordozók nélkül dolgozhatunk. 65 A szokásos tüzelő gázokban, m. pl. desztillációs gázokban általában a következő szennyeződésnek tekinthető alkotórészek fordulhatnak elő: orgános kénvegyületek, kénhidrogén, ciánvegyületek és telítetlen 70 szénhidrogének. A generátorgázokban ez utóbbiak hiányoznak, ha a gázt elkokszosított ill. száraz lepárlásnak alávetett tüzelőanyagból állították elő. Ezeknek az alkotórészeknek átalakítá- 75 sára bizonyos körülmények között a felsorolt katalizátorok egyike is elegendő. Alkalmazhatunk azonban többet is és ak-
