97611. lajstromszámú szabadalom • Eljárás müselyemszálak és fonalak előállítására

Megjelent 1929. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS U7611. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás műselyemszálak és fonalak előállítására. Société pour la fabrication de la sole „Rhodiaseta" Paris. Bejelentés napja 1928. évi junius hó 30-ika. Elsőbbsége 1927. évi augusztus hó 10-ike. Az 587.222 sz. francia szabadalmi leírás szerint előnyös a műselyem száraz fonásánál a hőmérsékletnek a fúvókák övében való csökkentése; ily módon a fonadék 5 stabilitása és a megfont selyem szilárdsági tulajdonságai észrevehetően javulnak. Ezt a hőmérsékletcsökkenést előidéző módszerek közül javasolták már a szárító légkörnek egészben vagy részben a fúvó-10 kák övezetébe való bevezetését, mirnelleü ez a légkör a szárításra alkalmas módon a cella egész menetében is felhevíthető. Ugyancsak ajánlották már ugyanezen célból a megfonandó folyadék lehűtését, akár 15 a fuvókákhoz való érkezése előtt, akár azok közvetlen közelében. Másrészt viszont az 594.610. sz. francia szabadalmi leírásból ismeretes, hogy nem csillogó fonalak előállítására a fuvókák-20 hoz meleget kell vezetni, amely változhat a fonás körülményei szerint és különösen a fonandó oldat felmelegítése útján történhet. Ennek következtében, ha jó szilárdsági 25 tulajdonságokkal rendelkező selyem előállítása végett a fúvókák zónáját különböző módon lehűtjük, ez általánosságban csillogó szálakhoz fog vezetni. A találmány célja cellulozaszármazó-30 koknak illó oldószerekből való száraz fonása által nem csillogó fonalak előállítása, mimellett jó szilárdsági tulajdonságokkal ]bíró selymet kapunk, amit azzal érünk ej, hogy a hideg szárító levegőt a 35 fuvókákí övezetébe vezetjük és ezen bevezetéssel egyidejűleg a fonóoldatot a fuvókákból való kiszorítása előtt melegítjük. Ezzel az eljárással elérjük a szál képződési zónájában való hőmérsékletcsökkentéssel járó előnyöket — nevezetesen a fo- 40 nadék stabilitását és az előállott szálak jó szilárdsági tulajdonságait — és egyszersmind elkerüljük a csillogó szálak képződését, ami annak köszönhető, hogy lapos harántmetszetű szálak helyett kerek 45 vagy csillagszerű harántmetszetű szálakat kapunk. Ez az eredmény annál figyelemreméltóbb, mert látszólagos ellentmondás van abban, hogy egyidejűleg hevítést és hűtést 50 alkalmazunk. Ez az ellentmondás azonban csak látszólagos és tény az, hogy a fonóoldat melegítése egyrészről és a szál keletkezési zónáját körülvevő légkör hűtése másrészről két független művelet és ezek- 55 nek sajátlagos előnyei külön-külön érvényesülnek és egymást le nem rontják. Az oldat melegítése bármely ismert módon történhet, főként azonban az 594.610. sz. francia szabadalomban megadott elő- 60, írások szerint. Ami pedig a fúvókák közelében bevezetett hideg atmoszférát illeti, az a szálak mozgásának irányában kering és pedig elkísérheti azokat egészen a cel Iából való kilépésük közeléig, vagy pedig 65 a cella egy közbenső övében elvezethető. A cellát a szárításnak megfelelő hőmérsékletre melegítjük, de ez a melegítés csak a fúvókák övezetén túl bizonyos távolságtól kezdődőleg foganatosítandó. 70 Az alábbiakban foganatosítás! példa gyanánt az eljárás egyik alkalmazási módját ismertetjük, az 587.222. sz. francia szabadalmi leírásban ismertetett típusú fonócella használata esetére, mimel- 75 lett a fonófolyadék eellulozaacetátnak acetonos oldata; ez azonban kifejezetten csak például szolgál és az eljárás egyál-