97574. lajstromszámú szabadalom • Fordítóretesz ablakokra
Megjelent 1929. évi augusztus hó 274-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97574. SZÁM. — VIII/d. OSZTÁLY. Fordítóretesz ablakokra. Vasárugyár Részvénytársaság1 Sopron. Bejelentés napja 1927. évi december hó 15-ike. A bejelentés tárgya fordítóretesz ablakokra, mely az eddig használatos fordítóreteszeknek többrendbeli hátrányait kiküszöböli. Eddigelé a fordítóreteszeknek kar-5 ját az alaplemezhez szegecselték. A szegecselés folytán, azonban a kar vagy nagyon nehezen volt csak elfordítható, mikor is festés és rozsdásodás folytán rendszerint teljesen beszorult, vagy pedig a szegecselő lés túl lazán történt, mikor is a kar rövid használat után, túlságosan meglazult és rosszul zárt. A fordítóreteszen a találmány szerint e hátrányok kiküszöböltetnek, azonkívül pedig a találmányhoz még 15 több oly javítás tartozik, amely a fordító retesznek tökéletesebb zárását, könnyebb és tökéletesebb, valamint olcsóbb előállít hatóságát célozza. A rajzon a találmánynak egyik példa-20 képeni kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a találmánynak távlati képe, a 2. ábra annak egyes részeit, szétszedve, 25 részben metszetben, a 3. ábra a kész fordítóreteszt részben metszetben, a 4. ábra végül a fordítókart távlatilag tünteti fel. 30 Az eddigi ablakfordítóreteszek három, szegecseléssel összeerősített részből állottak, nevezetesen a (b) fordítókarból, az (1) fordítógombból és a (g) alaplemezből, amelyhez a (b) fordítókar elforgathatóan 35 volt szegecselve. A szegecselési helyen (i) alátétlemezt alkalmaztak. A találmány szerint a (b) fordítókarnak a (g) alaplemezhez illeszkedő (c) részén az alaplemez (h) furatába illeszkedő, de annál 40 valamivel magasabb (d) toldata van, mely természetesen a (c) résznél kisebb átmérőjű, míg e (d) résznek nálánál ugyancsak kisebb átmérőjű (e) toldata van, amely az (i) alátétlemez ráhúzása után leszegecsel' tetik. A szegecselés megkönnyítése célja- 45 ból az (e) részben kúpos (f) bemélyedés van, amely a szegecselő szerszámnak központos illeszkedését és ilykép a szegecsfejnek központos, egyenletes kiképzését biztosítja. Az eddigi megoldásoknál a sze- 50 gecselendő (e) rész a (d) résszel azonos átmérőjű volt, miért is a szegecseléskor a (b) kar a (g) alaplemezhez, rendszerint, túlerősen hozzászorult és a szegecselés kiképzése, némileg használható eredmény céljá- 55 ból, nagy körültekintést igényelt. Jelen javítás szerint az (i) alátétlemez a (d, e) részek közötti gyűrűalakú felületen fekszik fel és a szegecselés következtében az (i) alátétlemez és a (c) rész közötti távol- 60 ság nem változhatik, hanem az mindig pontosan a (d) rész magasságának felel meg. A (d) rész helyes méretezése révén-, tehát a (b) karnak állandó, tartós és megbízható vezetését biztosíthatjuk. 65 A (b) karnak szabad végén lévő (j) furatba az (1) íorgatógombot eddig egyszerűen hozzászegecselték. Utólag azonban a szegecsfejet le kellett reszelni azért, hogy az ne álljon ki túlságosan és a karnak a 70 zárandó ablak kerete mentén jó vezetése legyen. A találmány szerint a szegecsfejnek utólagos megmunkálását azáltal korülj lik el, hogy az (1) gombot vagy üregesen képezzük ki, vagy pedig annak szege- 75 cselendő (n) csapnyúlványába (m) furatot készítünk, ami által az (1) gombnak (n) nyúlványa csőalakúvá válik és a (b) forgatókar (j) furatába, mely a gomb megerősítési helyével átellenesen (k) kúpos ki- 80
