97558. lajstromszámú szabadalom • Faék vasbetonból való kétszárú árbóctalphoz

Meg-jelent 1939. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97558. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Faék vasbetonból való kétszárú árboctalphoz. Nitzsche Frigyes építész és építési vállalkozó Karlsruhe. Bejelentés napja 1927. évi március hó 22-ike. A találmány olyan vasbetonból való kétszárú árboctalpakra vonatkozik, melyeknek szárai egy lábcsukló által pántszerűen vannak egymással összefogva és az árboc 5 alsó részét sikattyúszerűen fogják be. Ilyiajta árboctalpaknál az árboc megragadására a szárakkal szilárdan összeerősített betonkörmök szolgálnak, melyek az árboc alsó végére vágott csappal működnek ösz-10 sze; erre a csapra azért van szükség, mert az árbóctalp szárainak a felső és az alsó befogó körömnél a közös forgási pontra vonatkoztatott ívkülönbségeit ki kell egyenlíteni. 15 Az árboc alsó végének a helyszínen csapszerűen való megmunkálása azonban különböző hátrányokkal jár, mint a szerelési idő meghosszabbítása, telített árbocoknál a telített külső réteg lehántása és más 20 egyebek. A csapnak a szélességét az árbocátmérőtől függőségben ugyanis a helyszínen tapasztalati úton kell meghatározni. Ha a csap szélessége nem kellő pontossággal állapíttatott meg, úgy a felső befogó !5 köröm nem fekszik szorosan a fához, hanem attól eláll. A személyzet ilyen esetekben a szárakat összekötő orsó csavaranyájának erőszakolt meghúzása által igyekszik a mutatkozó rést eltüntetni, ami gyak;0 ran a talpszárnak hajlítására való túlságos igénybevételét és ennek folytán repedések létrejöttét eredményezi. A találmány ezeket a hátrányokat kiküszöböli és az árboc alsó végén csapnak 5 vágását feleslegessé teszi. A találmány abban áll, hogy az árbocalsórész beszorítása a talpba ékek által van eszközölve, melyek a talpszárak és az árboc közé vannak behajtva. A rajz a találmány szerinti árbóctalp 40 néhány foganatosítási példáját mutatja. Az 1. és 2. ábra a teljes árbóctalp két né-ZOtfi) R 8—5. ábrák a talpszáraknak a felső kör- 45 möknél eszközölt összehúzási módját mutatják két változatban, a 3. ábra az egyik változat vízszintes metszetben, a 4. és 5. ábra egy másik változat Vízszintes metszetben illetve oldalnézetben, ezek az áb- 50 rák a találmány szerinti befogás hatásmódjának megértését elősegítik; a 6—7. ábrák kissé nagyobb léptékben, oldalnézetben, illetve vízszintes metszetben, az árboc alsó részének a találmány 55 szerint eszközölt olyan befogási módját mutatják, melynél az árbóc alsó felülete az árboctalp száraiból kiképezett konzolokon nyugszik; a 8—9. ábrák hasonló befogási módot mu- 60 tatnak, melynél azonban az árboctalp száraiból tartó konzolok nincsenek kiképezve; a 10—12. ábrák a találmány szerinti feszítő éket mutatják háromféle ábrázolásban; a 65 13. ábra az ékeknek okszerű, igen kevés hulladékkal járó, előállítási módját szemléltető vázlat; végül a 14. ábra az árbocnak ellenőrzés céljából a talpból való kibillentési módját szemlél- 70 teti, mely művelet az árbocvégek eddig ismert befogási módja mellett nem valósítható meg. (1—1) az árboctalp szárai, (2) az őket pántszerűen összefogó lábcsukló. (3) az ár- 75 bocvég, (4) a felső befogó körmöknél alkalmazott, a szárakat és az árbocot összefogó orsó, a talpszárakkal való kapcsolás mód-