97540. lajstromszámú szabadalom • Forgó gerjesztő mágnes turbógenerátorokhoz
Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97540. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Forgó gerjesztőmágnes turbógenerátorokhoz. Dr. Blátby Ottó Titusz mérnök Budapest. II. Pótszabadalom a 93882. számú szabadalomhoz. A bejelentés napja 1928. évi március hó 27-ike. A 93882. számú törzsszabadalom turbógenerátorokhoz való oly forgó gerjesztőmágnesre vonatkozik, melynél a gerjesztő tekercselés kettőnél több, csupasz fémsza-5 lagokból tekercselt és a vastestnek fémékekkel elzárt hornyaiban elhelyezett tekercsből áll. E gerjesztőmágnesnél az a lényeges, hogy a gerjesztőtekercsek akként vannak párhuzamosan kapcsolva, hogy a 10 tekercsek külső menetei a vastesttel vezető kapcsolatban állanak, ami a tekercsekben fejlődő hő elvezetését elősegíti. A törzsszabadalom rajzán oly rótor van feltüntetve, melynél a rótor hornyai egy-15 mással párhuzamos síkokban fekszenek, Ha azonban a tekercseket magában véve ismert módon a rotornak sugárirányú hornyaiban helyezzük el, akkor a törzsszabadalomban védett elrendezés számára 20 a fokozott hőelvezetésen kívül még további előnyt érünk el. A rótor sugárirányú hornyaiban elrendezett tekercsek fejei ugyanis a rótor vastestéhez képest aránylag nagy kinyúlást mutatnak, miért 25 is a tekercsfejek a centrifugális erő hatása ellen feltolt süveg segélyével megtámasztandók. E támasztó süvegnek a gerjesztőtekercsekkel szemben elszigetelt felszerelése azonban kiviteli nehézségeket 30 okoz. Ezenkívül a szigetelőanyag a megtámasztott tekercsfejek hűtésére gátló hatást fejt ki és a centrifugális erő hatása alatt utánaenged, ami a rótor pontos kiegyensúlyozását károsan befolyásolja. E 35 hátrányokat már most a törzsszabadalomban védett elrendezés alkalmazása mellett azzal kerüljük el, hogy a tekercsfejek külső végének vezetőivel elektromosan vezető érintkezésben álló fémes támasztó-40 gyűrűket alkalmazunk. A mellékelt rajzon a találmány szerinti támasztógyűrűnek példaképem megoldási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán kétsarkú gerjesztőmágnes egyik végének hosszmetszete, sugárirányú 45 hornyokban elrendezett gerjesztőtekercsekkel látható. A 2. ábra felső fele a gerjesztőmágnes ke-, resztmetszete, alsó fele pedig annak elölnézete. A 50 3. ábra a támasztógyűrűvel ellátott tekercsfejeknek nagyobb léptékű hosszmetszete. Mint a 2. ábrából látható, az (1, 2, 3) és (4, 5, 6) tekercsek az (m) vastest sugár- 55 irányi! hornyaiban vannak elhelyezve, melyek (b) fémékekkel vannak elzárva. A tekercseknek a (b) ékekkel szomszédos külső menete az ékkel fémes kapcsolatban áll, míg a tekercsek ellenkező végei a ró- 60 tor csúszógyűrűjéhez vannak kapcsolva. A tekercsfejek a szokásos módon körívalakúan vannak meghajlítva. A legbelül lévő (1), illetve (4) tekercsek fejei az (m) vastesthez legközelebb esnek, míg az (1), 65 illetve (4) tekercseket körülvevő (2), illetve (5) tekercsek küljebb esnek, a legkülső (3), illetve (6) tekercsek fejei pedig az (m) vastesttől a legtávolabb fekszenek. Ezzel a tekercsfejek aránylag nagy kinyúlást kap- 70 nak miért is azok a centrifugális erő ellen megtámasztandók. A találmány szerint már most az (r) fémgyűrű közvetlen fémes érintkezéssel van a tekercsfejek külső menetére fel- 75 tolva, úgyhogy a tekercsfejek szigetelőanyag közbeiktatása nélkül pontosan egymáshoz szabható fémfelületek révén érintkeznek az (r) támasztógyűrűvel. Ezt az a körülmény teszi lehetővé, hogy a teker- 80