97535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép elektromos izzólámpák és kisütőcsövek csavarvonalú izzószálainak előállítására

leg még a huzalnak a szorítópofákban való járulékos vezetése is a huzal egyenletes tekercselését biztosítja, a feltekercselendő huzal hosszirányú húzása teljesen vagy 5 majdnem teljesen elmaradhat. Ez különösen igen finom huzaloknál jelent nagy előnyt, inert a hosszirányban ható húzás könnyen a huzalnak káros rángatását vagy nyújtását okozhatja. 10 A mellékelt rajz 1—4. ábrái a találmány szerint kiképezett tekercselőgép különböző foganatosítás! alakjait tüntetik fel. Az 1. ábra olyan huzaltekercselőgép előlnézetét szemléltei, amelynél a helytállóan 15 ágyazott (1) magdrót a nyíl irányában tengelye körül forog. A tekercselendő (2) huzal a hosszirányban eltolható (3) szánon ágyazott (4) csévéről tekeredik le és az (1) rnagdróton alkalmas módon van inegerő-20 sítve. Az (1) magdrót forgása és a (4) cséve előremozgása következtében a (2) huzal az (1) magdrótra ismert módon feltekercselő • dik. A feltekercselés azonban ismert módon azáltal is történhetik, hogy az (1) mag-25 drót, miközben a (4) cséve helyén marad, nemcsak forog, hanem egyidejűleg halad is. A tekercselés helyén a (2) huzal a találmány értelmében az (5, 6) szorítópofákon halad keresztül. Az alsó (5) szorítópofát a 30 (7) csapon ágyazott (8) emelő betétlapja képezi. Az emelőre akasztott (9) súly hatása az alsó (5) pofát szorosan az (1) magdróthoz ós utóbbit a tekercselendő (2) huzallal együtt a szilárd vagy némileg ruga'L-35 mas ellentámaszból álló felső (6) szorítópofához nyomja. Ha a (4) cséve mozog előre, akkor természetesen a két (5, 6) pofának is előre kell haladnia, tehát ugyanazon a (3) szánon kell megerősítve lennie. 40 Ha viszont az (1) magdrót halad előre, akkor az (5, 6) pofák, valamint a (4) cséve is helytállóan rendezhetők el. A 2. ábra olyan huzaltekercselőgép homloknézetét mutatja, amelynél a tekercse-45 lendő huzal készletcsévéje hosszirányban előrehaladó mag körül forog. Az (1) magdrót a rajz síkjára merőlegesen mozog, míg az összes többi részek a nyíl értelmében a magdrót körül forognak. A (2) huzal, 50 mely a (4) készletcsévéről a (10) vezetőkorongon keresztül van az (1) maghoz vezetve, az állandóan egyenletesen előrehaladó (1) magra a (4) csévét és a (10) vezetőkorongot hordó tárcsaalakú (11) teker-55 cselőfej forgása következtében tekercselődik fel. A (2) huzalnak az (1) maghoz való szorítását megint csak a két (5, 6) pofa végzi, melyeket jelen esetben a (12) rúgó hatása közelít egymáshoz. Az egyik (6) pofa a (11) tekercselőfejen szilárdan, a má- 60 sik (5) pofa pedig a tekercselőfejen vagy közvetlenül a (12) szorítórúgón mozgékonyan van ágyazva. Külön feszítőszerkezet, pl. a készletcsévén alkalmazott fék vagy hasonló itt nem szükséges. 65 A 3. ábrán oldalnézetben ábrázolt tekercselőgépnél szintén az előrehaladó (1) magot körülvevő, forgó (11) tekercselői ej nyer alkalmazást. Az ellentámaszként működő (6) szorítópofát a (11) tekercselőfejre csa- 70 varolt (13) oszlop szabad vége képezi. A (13) oszlopra a (15) emelő számára szolgáló (14) ágyazókar van erősítve. A (15) emelő egyik vége a (16) súlyt hordja, míg másik vége mozgékony (5) szorítópofa 75 gyanánt van kiképezve. A (11) tekercselőfej forgása okozta centrifugális erő úgy mozgatja a (16) súlyt, hogy a (15) emelőn levő (5) szorítópofa a tekercselendő (2) huzal és a (1) mag köbeszorítása mellett a 80 helytálló (6) szorítópoíához nyomódjék. Ez a nyomás a (16) súly megválasztása és a tekercselőfej fordulatszámának változtatása útján is különböző nagyságúvá tehető. Esetleg mind a két szorítópofa a te- 85 kercselőfejen forgathatóan ágyazott, súlylyal terhelt emelőkből állhat, melyeknek pofarészeit a centrifugális erő szorítja egymáshoz. Hasonlóképen esetleg kettőnél több ilyen, centrifugális erő hatása alatt 90 álló szorítópofa is elrendezhető a tekercselőfejen. A 4. ábrán homloknézetben feltüntetett tekercselőgépnél az előrehaladó (1) magdrót és a forgó (11) tekercselőfej ismét al- 95 kalmazást nyer. Ebben az esetben a csavarvonalú szál és a szorítópofák közötti elkerülhetetlen súrlódás csökkentése végett a szorítópofákat a három (17, 18, 19) görgő vagy henger képezi. A felső (17) 100 görgő mozgékony szorítólap gyanánt működik és e célból a (20) emelőn van ágyazva, mely a (11) tekercselőfejen van megerősítve és a (21) rúgó hatása alatt áll. A helytálló ellentámaszként működő 105 másik két (18, 19) görgő a (22) ágyazókaron foglal helyet és a tekercselőfejen ágyazott (4) készletcsévével egy egységet képez. A (11) tekercselőfej forgásánál a (17,18,19) görgők a magdrótot közrefogva 110 valamennyien szintén forognak. A rúgóhatás alatt álló (17) görgő a tekercselendő (2) huzalt az (1) magdrót köré hajlítja, míg ugyanakkor a (18, 19) támasztógörgők a képződött csavarvonal kerületén gördül- 115 nek le. Ebben az esetben is lehet esetleg csak két görgőt vagy pedig háromnál többet is alkalmazni.