97497. lajstromszámú szabadalom • Ötlő bevéső ajtózárakra és eljárás annak előállítására

Megjelent 1929. évi augusztus lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97491. SZÁM. — VIH/d. OSZTÁLY. Ötlő bevéső ajtózárakra és eljárás annak előállítására. Vasámgyár Részvénytársaság- Sopron, Sopron. A bejelentés napja 1928. évi január hó 17-ike. Bevéső ajtózáraknak és egyéb ajtózáraknak ötlőit eddigelé vagy tisztán lágyöntésből készítették, vagy pedig az ötlőnek pántvasból készült vezetőnyúlványát lágyvas-5 fejjel öntötték körül. A tömeggyártásnál csakis e két eljárás használatos, mivel a zárötlőknek egy darab kovácsolt vasból való előállítása költséges és hosszadalmas munkaeljárást igényelne. A lágyöntés azon-10 ban tudvalevőleg nem feltétlenül megbízható, miért is az eddigi gyártási eljárásokkal sok selejtes darab készül, amelyek öntési hibák folytán egyfelől nem eléggé tetszetősek, másfelől pedig nem eléggé szi-15 lárdak és tartósak. Mind e hátrányokat a bejelentés tárgya, azáltal küszöböli ki, hogy a zárötlőt tisztán kovácsolt vasból, ill. hengerelt vasból állítja elő, miniellett az előállítási költ-20 ségek csökkentése céljából a zár ötlő két külön darabból készül, nevezetesen a fejrészből és a vezetőnyúlványból, melyek sajtolással olykép erősíttetnek össze, hogy egyetlen darabbá forrnak ö)ssze, mely da-25 rabon utólagosan, felületes vizsgálatra meg sem állapítható, hogy az eredetileg két darabból állt és mely darab dacára annak, hogy tisztán kovácsolt vasból készül és így annak összes előnyeivel rendelkezik, 30 mégis olcsó, tömeggyártási eljárással állítható elő. A vezetőnyúlványt hengerelt lapos vas alkotja, mely egyik végén duzzasztva, ill. tömörítve van. A fejrészt, viszont szögvas-35 szerű hengerelt vas alkotja, mely acélnek megfelelő különleges keresztmetszettel készül. A pántvasnak duzzasztott végét, a találmány szerint a szögvas sarokrészébe, belülről hozzáilleísztjük, azután a szögvas szárait a pántvas végére rásajtoljuk, végül 40 pedig az ilykép nyert, nyers zárötlőt a szokást® alakra megmunkáljuk. A rajzon az 1. ábra a szokásos zárötlőknek távlati képét; a 2—3. ábrák a találmány szerinti zárötlő 45 előállítására szolgáló két munkadarabot, távlatilag; a 4. ábra az összeillesztett két munkadarabot, sajtolás előtt, felülnézetben; az 5. ábra ugyanazt sajtolás után, ugyan- 50 csak felülnézetben; a 6. ábra végül az 5. ábrához tartozó oldalnézetet tünteti fel. A találmány szerinti zárötlőnek előállításához, tehát egyfelől pántvasra van szűk- 55 ségünk, melynek keresztmetszete a zárötlő vezetőnyúlványának felel meg. A pántvasat megfelelő hosszú (c) darabokra vágjuk és ezeknek egyik (d) végét bármely ismert eljárással duzzasztjuk, ill. tömzsítjük, eset- 60 leg bármely ismert módon kiszélesedő fejrésszel látjuk el (3. ábra). Szükségünk van továbbá nagyjában szögvas keresztmetszetű, hengerelt vasra, amelyet a zárötlő fej magasságának megfelelő hosszú dara- 65 bokra vágunk fel. A 2. ábra szemléltet ilyen darabot, melynek két (b, b') szára egymásra nem pontosan merőlegesen áll, hanem előnyösen, kissé egymásfelé hajlik. Az egyik (b) szárrész kissé vastagabb, a 70 másik (b') szárrésznél, amelynek (e) vége viszont befelé van hajlítva. Az ötlő vezetőnyúlványát alkotó (c) pántvasat, (d) fejrészével a (b, b') szögvas sarok részébe, belülről hozzáillesztjük (4. ábra), 75 azután pedig a szögvasdarabnak szárait a pántvas végére rásajtoljuk, amiáltal az 5—6. ábrák szerinti munkadarabot nyer-