97488. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járműtetők felállítására, ill. lefektetésére
. Megjelent 1929. évi augusztus hó 318-én. MAGYAi: KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97488. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Berendezés járműtetők felállítására, ill. lefektetésére. Lohnerwerke G. m. b. H. Wien. A bejelentés napja 1928. évi ápriliB hó 27-ike. Ausztria-i elsőbbsége 1928. évi február hó 2 ika. A találmány járművek, főleg az ú. n. amerikai tetővel ellátott, nyitott társas automobilok tetejének felállítására, illetve lefektetésére szolgáló berendezésre vonat-5 kőzik, melynél egy a tetőtartókkal való csuklós kapcsolatokkal bíró haj tóműelrendezéssel a tető fel- és lecsapása egyedül a hajtómű működtetésével történik. Az ilyen tetők felállítása és lefektetése, ha a lefe-10 dendő karosszeriák nagy hosszúságúak, igen fáradságos és időrabló munka, mely a tetőkitámasztó rudak kezeléséhez legalább is két embert igényel. Ismeretesek már olyan hajtóműelrende-15 zések, melyeknél egy forgattyú forgatásával a tető nyitása, illetőleg zárása foganatosítható, melyek azonban, főleg a nagy társaskocsiknál, a végzendő mozgások sokoldalúsága (forgatások és eltolások) 20 miatt rendkívül komplikáltak és ezért épp úgy drágák az előállítás, mint nehézkesek a kezelés szempontjából. Az egyik olyan ismert szerkezetnél, a forgattyú forgatásával, a tető hossztartói mindenekelőtt egy 25 középtengely körül átcsappantatnak, a részek azután önmagukban összetolatnak és a kocsi hátulsó részén 90°-kal átfektettetnek. Eltekintve attól, hogy az egyik tetőfélnek a másikra való átfektetése fő-30 leg, heves hátulsó szél esetén, a nagy automobiltetőknél, alig legyőzhető erőmegfeszítést tenne szükségessé, a csukló kapcsolatoknak, a legkülönbözőbb mozgások végzésével, oly sokoldalúaknak kellene 35 lenniök, hogy az ilyen elrendezés, nagy kocsiknál, gyakorlati szempontból, figyelembe nem jöhet. A találmány értelmében a tetőnek oldalain való merevítésére szolgáló nürnbergi 40 olló, két utolsó szárával, egy fő tetőívvel van összekötve, melynek a vízszintes helyzetből, a függélyesbe való elforgatása csuklós emelőhajtómű segélyével végezhető, míg a nürnbergi olló kihúzása, az egyik utolsó ollószár végének az említett 45 fő tetőíven való eltolásával, egy második hajtómű segélyével történik. Az egész kocsihosszúságra kiterjedő ezen nürnbergi ollónak elforgatására és kihúzására különkülön hajtómű alkalmazásával az ősszel- 50 rendezés rendkívül egyszerüsbül, minthogy mindkét hajtóműnek csupán egyszerű kinematikai feladatot kell megoldania. A két hajtómű, forgattyúcsap jávai és egy-egy a kocsin keresztben végigmenő 55 forgattyú-tengellyel, egymásmelleit van elrendezve, úgyhogy az egyik hajtómű véghelyzetének elérése után, a forgattyút ennek csapjáról levesszük és a második hajtómű csapjára illesztjük fel, hogy a 60 tető nyitó vagy zárómozgatását folytathassuk. A mellékelt rajzon ennek a kocsitetőnek egy foganatosítási példája van vázlatosan, négy különböző helyzetben, oldalné- 65 zetben bemutatva, ahol is, az egyszerűség kedvéért, csak a karosszéria hátulsó része van megrajzolva. Ez a mechanizmus, teljesen megegyezően, a kocsiszekrénynek mindkét külső oldalán el van rendezve és 70 a kocsi két oldalán levő két, összetartozó hajtómű, egy-egy, a kocsiszekrényen keresztben áthaladó forgattyútengely útján, egymással össze van kötve. A (W) kocsiszekrény egy a rajzon nem 75 ábrázolt tetővel fedhető be, mely a (d) tetőíveken nyugszik és két oldalán egyegy (S) nürnbergi ollóval merevíthető, melyen a (d) tetőívek meg vannak erősítve. A nürnbergi ollónak két utolsó, (sl, s2) 80