97480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidált fémfelületeknek desoxidálására, valamint fémfelületek oxidátiójának megakadályozására

. Megjelent 1929. évi augusztus hó 29 5-én. MAG TAR KIRÁLYI Jf§Jlp§ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97480. SZÁM. — XVI c. (XVI/e.) OSZTÁLY. Eljárás oxydált fémfelületeknek desoxydálására, valamint fémfelületek oxydációjának megakadályozására. „Kolloidchemie" Studien G. m. b. H. Hamburg-, Johannes B. Carpzow chemikus Boernsen, Róbert Lenzmann és Martin Marcii kereskedők Hamburg, Hermann Sanders kereskedő London. A bejelentés napja 1928. évi május hó 31-ike. A találmány azon a megfigyelésen alapszik, hogy a sós- vagy édesvizi sűrű iszapban 20—60%-ig mennyiségben fog­lalt telítetlen siliciumvegyületekből álló 5 kolloidanyagok természettől nedves vagy különleges óvintézkedések mellett szárí­tott állapotban, azzal a képességgel ren­delkeznek, hogy oxydált fémfelületeket desoxydálnak, ill. oxydáeiójukat megaka-10 dályozzák. Például, ha rozsdás vas- vagy acéltár­gyakat efféle aktív siliciumkolloidokkal benső érintkezésbe hozzuk, akkor ezek a rozsdát alkotó vasoxydtól elvonják az oxy-15 gént és a redukált vas, a siliciumvegyüle­tekkel együtt, a vas- vagy acél tárgy felü­letéhez igen erősen tapadó védőréteget al­kot, amely az újabb rozsdaképződésnek elejét veszi. Ugyanez érvényes más fé-20 mekre nézve is. Eszerint az új eljárás abban áll, hogy az oxydált fémfelületeket vagy a nyers sűrű iszappal vagy még jobban, az ebben foglalt hatékony kolloidanyagokkal, ame-25 lyeket a nyers sűrű iszapból különböző módon, pl. feliszapolással és a nem kolloi­dos alkotórészeknek centrifugálás vagy ülepítéssel való leválasztás útján kinyer­hetünk, benső érintkezésbe hozzuk. Az 30 ekár úgy történhetik, hogy őket hosszabb időre, célszerűen levegő kizárásával és ke­veréssel mozgásban tartott sűrű iszapot vagy az ebből leválasztott kolloidalkotó­részeket tartalmazó iszapba mártjuk, 35 vagy, hogy azokat állandó bevonattal lát­juk el, amelyet a sűrű iszapból, illetőleg a belőle leválasztott siliciumkolloidokból és valami alkalmas kötőszerből, pl. enyvből, caseinből, valamely száradó olajból vagy lakkból stb. festékadalékkal, vagy anélkül, 40 vagy egyéb a festékek adalékául és rozsdavédő szerekiil szolgáló anyagokkal állítottunk elő. Amennyiben erre a célra a szárított sűrű iszapot, illetőleg szárított sűrű iszap- 45 kolloidokat akarunk vagy kell ilyeneket felhasználni, akkor ennek a szárításnak lehetőleg alacsony hőfokon (40—80° C) a levegő kizárása mellett, kell megtörténnie, miért a magasabb hőfokon és levegő 50 hozzájárulása mellett a sűrű iszapnak te­lítetlen kolloidális alkotórészei az amorph lomhán reagáló állapotba mennek át, mi­által reakcióképességüket végérvényesen elveszítik. 55 Oxydált fémfelületek desoxydátiójának, valamint fémfelületeknek oxydátió elleni megvédésére használt iszapolások vagy bevonások reakcióképességének fokozása, végül még azáltal érhető el, hogy a nyers 60 sűrű iszapot vagy a belőle előállított kol­loidanyagokat felhasználásuk előtt első­sorban néhány napig feliszapolt állapot­ban a levegő elzárása mellett magukra hagyjuk, amidőn ugyanis a jelenlevő 65 anaerob baktériumok annyira megszapo­rodnak, hogy az aerob baktériumok fölé keverednek és ezáltal az oxygéntartalom lecsökkentését, valamint a kolloidális anyagrészecskéknek további felaprózódá- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom