97476. lajstromszámú szabadalom • Folyadékszivattyú

. Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97476. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Folyadékszivattyú. Kneizl Károly műszerész Felsőg-öd. A bejelentés napja 1928. évi január hó 28-ika. A bejelentés tárgya folyadékszivattyú, mely az eddig használatos folyadékszivattyúkhoz képest egyszerűsége, tartóssága, könnyű kezelhetősége, csekély erő-5 szükséglete és könyű tisztántarthatósága által tűnik ki. A találmány szerinti folyadékszivattyú a legkülönbözőbb méretekben, kézi és mótorhajtásra egyaránt készíthető és az esetben, ha abba nyomó-10 folyadékot vezetünk, motorként is felhasználható. Eddigelé túlnyomórészben dugattyús folyadékszivattyúk vannak használatban, melyek szelepekkel működnek. A szelepek-15 nek és dugattyúknak közös hibája azonban, hogy üzem közben gyakran rosszul tömítnek, ill. rosszul zárnak, amiáltal a szivattyúnak teljesítőképessége leromlik, vagy teljesen meg is szűnik. További hát-20 ránya a dugattyús szivattyúknak, hogy a folyadékot egyenlőtlenül szolgáltatják és vagy több szivattyúhenger összeépítésére, vagy pedig nagy légüstre van szükség azért, hogy a folyadékszállítás egyenlőt-25 lensége csökkenjen. Evvel szemben a találmány szerinti folyadékszivattyú teljesen szelepmentes, légüstöt nem igényel és bármely fordulatszám mellett a folyadékot teljesen egyenletesen, lökésmentesen 30 szállítja. A felsorolt előnyökkel eddigelé csakis az úgynevezett centrifugális szivattyúk bírtak, ezeknek azonban ismert hátránya, hogy nagy fordulatszámot igényelnek és csakis akkor helyezhetők 35 üzembe, ha előzetesen folyadékkal megtöltetnek. A rajzon a találmánynak egyik példaképem, kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül 40 számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a találmány szerinti, kézihajtású folyadékszivattyúnak távlati képe, a 2. ábra az 1. ábrához tartozó függélyes hosszmetszet, a 3. ábra a 2. ábra metszősíkjára merőle- 45 ges metszet, nagyobb léptékben, a 4—6. ábrák részleteket távlatilag, a 7—8. ábrák a 4. ábrához tartozó kétféle metszetet tüntetnek fel és pedig a 7. ábra a (h) körforgó dugattyú síkjában eszkö- 50 zölt metszet, a 8. ábra pedig két (h, h') dugattyú közé eső metszet. A találmány szerinti folyadékszivattyúnak hengeralakú (d) háza van, mely két végén zárt. A hengernek egyik (d') záró- 55 alapja előnyösen oldhatóan van megerősítve. A henger két zárólapjában központosán (f) tengely van forgathatóan ágyazva, amely az egyik (d') zárólapon tömítetten hatol át. Ez (f) tengelyen (g) 60 tárcsa, ill. korong ül, mely forgó mozgását a tengelyről nyeri ill. a tengellyel együtt forog. A hengeres (d) háznak bel sej ében körülbelül félhengeralakú (n) betét van, amely ferde (n) emelkedéssel a 65 hengerbe torkoló (c) nyomócsőnél kezdődik és a (b) szívócsőnél végződik. E (n) betét folytán a (d) hengernek átmérője egyik, jelen esetben jobb oldalán, kisebb, mint a baloldalán. Az (f) tengelyre ékelt 70 (g) korong olykép van méretezve, hogy kerületével az (n) betét belső felületéhez illeszkedik; ennek megfelelően tehát a (d) háznak betét-nélküli oldalán, a ház belső fala és a (g) korong között félhenger- 75 gyűrűalakú (d") tér van. A (g) korongnak kerületéből, sugár-irányban mozgékony dugattyúszerűen működő (h, h") felületek nyúlnak ki, amelyek a (g) korongnak sugár-irányú (g") réseiben vannak ve- 80