97469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari gázok kéntelenítésére
. Megjelent 1929. évi augusztus hó 253-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97469. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Eljárás ipari gázok kéntelenítésére. Hunyadi István oki. vegyészmérnök Rákospalota és Koller Károly oki. kohómérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi májas hó 5-ike. Az ipari gázokban, mint amilyen pl. a generátorgáz, világítógáz, kokszolási gázok stb., kénhidrogén alakjában jelenlévő kénnek lekötésére számos különböző 5 eljárás ismeretes. A legrégibb eljárások egyike az ú. n. Lux-masszával való száraz tisztítási eljárás, amelynek azonban több hátránya van, így többek között az eljárás igen nagy berendezéseket igényel, 10 a hatómasszának regenerálása körülményes, az eljárással nem nyerünk tiszta ként stb. Ajánlották továbbá különböző fémsóoldatoknak használatát az ipari gázok kénjének lekötésére. így pl. a Walther-15 Feld-féle ú. n. ammoniákos eljárásnál ajmmonsót alkalmaznak, amely a kénhidrogént kénkiválás mellett leköti. Ezen eljárásnak az a hátránya, hogy állandóan egészen pontos üzemi hőmérsékleteket igé-20 nyel, amelyeknek betartása nagy üzemeknél rendkívül nehéz. Más ismeretes eljárásoknak viszont az a hátrányuk, hogy a ként nem mint ilyen nyerik, így pl. a Muhlert-féle eljárásnál, amelynél a kén-25 hidrogént rézvitriollal kötik le kénsav és rézszulfid képződése mellett, amely utóbbiból pörköléssel kéndioxid képződik. Más eljárással, mint pl. a Seabord-eljárással a ként nátriumhidroszulfid alakjában 30 nyerik; ezen eljárásnál a kénhidrogén szódára hat és azt nátriumhidrokarbonáttá alakítja nátriumhidroszulfid képződése mellett, amely utóbbiból a tiszta kén kinyerése csak igen bonyolult és költséges 35 módon foganatosítható, A jelen találmány tárgyát képező, a gázok kéntelenítésére szolgáló eljárással a kénnek egyidejű kinyerése mellett az ismeretes hasonló eljárások hátrányait kiküszöböljük és a különböző eljárások 40 előnyeit egyesítjük. Az eljárással az ipari gázokban kénhidrogén alakjában jelenlévő ként teljesen tisztán, arzénmentes alakban kapjuk meg, mimellett az alkalmazott reakcióanyag folytonosan regene- 45 ráiható és így kevés reakcióanyaggal nagymennyiségű ként köthetünk le. Az eljárásnak további nagy előnye, hogy nincsen pontosan meghatározott reakciótemperaturákhoz kötve és igen csekély 50 költséggel foganatosítható. A találmány tárgyát képező eljárás kiindulási anyaga a manganoszulfát, MnSQ4 vizes oldata. Ha ezen oldatba ammoniákot vezetünk, akkor ammoniumszulfát ke- 55 letkezése mellett manganohidroxidból álló fehér csapadékot kapunk, amely a levegő oxigénjének hatására manganihidroxiddá Mn(OH)3 -má alakul. A kátránytól, ammóniáktól és ciántól 60 ismert eljárások szerint megtisztított ipari gázokat már most manganihidroxidnak finom elosztású vizes szuszpenzióján vezetjük át, oly módon, hogy a gáz a szuszpenzióval tökéletes, benső érintke- 65 zésbe jussom. A manganihidroxid a gázokban levő kénhidrogént manganszulfid, kén és víz keletkezése mellett megbontja. Ha a manganihidroxid legnagyobb része már manganszulfiddá alakult át, tehát 70 további kénhidrogén lekötésére nem képes, akkor azt a gázáramból kiiktatjuk és levegő hatásának tesszük ki. A levegő oxigénjének hatására a kéletkezett manganszulfid igen finom elosztású kén ki- 75 válása mellett ismét manganihidroxiddá
