97447. lajstromszámú szabadalom • Trieur belülről táplált forgó fajtázódobbal

— 3 — nek, mint fentebb már mondottuk, szükségképen a gyors rázómozgással kell párosulnia, a maga részéről azt az előnyt Jiozza magával, hogy a trieur teljesít-5 ménye további fokozódást nyer. Emellett a találmány szerinti trieur kerületi sebességét jelentékenyen nagyobbra lehet fokozni, mint amilyent az ismert, gyors forgású, de nem rázott trieurökön maxi-10 málisan alkalmazni szabad. Az eddig leírtak szerint tehát a nagy kerületi sebesség és a gyors rázómozgás között benső kölcsönhatás áll fenn, a kettőnek a találmány szerint együtte-15 sen, nem pedig egymástól különállóan kell alkalmazást nyernie. Míg egyrészt ugyanis ép a nagy kerületi sebesség teszi csak egyáltalán lehetővé a nagy rázósebesség alkalmazását, addig másrészt vi-20 szont a nagy rázósebesség a jelenleg szokásos kerületi sebességeken lényegesen túlmenő kerületi sebesség alkalmazását engedi meg. A trieurdob tengelyirányú rázásával 25 meglehetősen jelentős tömegerők lépnek fel. Hogy e tömegerők hatását ártalmatlanná tegyük és főkép megakadályozzuk azt, hogy a gép állványzatára és az épületre, melyben a gépet felállították, át-30 terjedjen, a találmány szerint tengelyirányban gyors rázómozgásba hozott trieurhenger, a találmány tárgyának további kikópzéseképen, a trieurhenger elé iktatott, szintén rázott síkszitaművel van 35 kombinálva olyképen, hogy a trieur rázásával fellépő tömegerőket a velük egyidejűleg a szitamű rázásával fellépő tömegerők kiegyenlítik. E célból a fajtázódob és a síkszitamű ide-odamozgatása 40 azonos periódusszámmal, de ellentétes irányban, közös, kényszermozgású meghajtással történik s a meghajtás eszközéül itt vagy emelőkar vagy kerékmeghajtás szolgálhat. A trieurdobot és a sík-45 szitaművet egymáshoz képest oly helyzetbe hozzuk, hogy súlypontjuk a rázásiránnyal megközelítően párhuzamos egyenesbe essék. Minthogy a trieur tömege a szita tö-50 inegénél rendszerint nagyobb, a kettő löketeinek, ha a tömeghatások tökéletes kiegyenlítődését akarjuk elérni, nem szabad egyenlőknek lenniök, hanem a szitamű sebességének azonos periódusszám 55 mellett nagyobbnak kell lennie a trieurhenger sebességénél. Ha a két rész rázásához emeltyűs meghajtást alkalmazunk, az az emeltyűkar, amelyen a trieur támad, nagyobbra készítendő, mint az az emeltyűkar, amelyhez a szitamű kapcso- 60 lódik. Hogy a trieurhenger és a szitamű számára különböző löketet alkalmazhassunk, azt különösen az segíti elő, hogy a trieur működtetésére rövid löket, a szitamű működtetésére pedig hosszú löket 65 az előnyös. A találmány tárgyát a rajz példaképeni kivitelben mutatja be. Az 1. ábra hosszmetszetben a találmány szerint berendezett, eléje iktatott szita- 70 művel kombinált trieurt mutat. A 2. ábra az 1. ábrának A—B szerinti metszete. A 3. ábra, nagyobb léptékben rajzolva, a trieurfal tengelyirányú metszetének egy 75 részletét tünteti fel, míg a 4. ábra, szintén nagyobb léptékben, a trieurfal keresztmetszete. Az ábrákban (1) a gép állványzatát jelöli. A (2) trieurdob, melynek belső szí- 80 nén az ismert (2') fajtázósejtek vannak, az (1) álványzaton forgathatóan és tengelyirányban eltolhatóan van ágyazva. A (2) fajtázódob belsejében a gabonától elkülönített gyom- és egyéb magvak fel- 85 fogására szolgáló (3) vályú van, elülső végén a (4) kivezető nyúlvánnyal. E (4) nyúlvány a nyílásával az (5) tölcsér fölé ér, amelyen pl. a (6) zsák van megerősítve a kifajtázott magvak és egyebek 90 felvételére. A (2) trieurdob elülső vége a (7) tölcsér fölé nyílik, erre pedig egy másik (8) zsákot akasztanak a tisztított gabona fölvételére. A tisztítandó gabona bevezetésére a (9) etetővályú szolgál, 95 mely a (2) trieurhenger belsejébe nyúlván, a trieurt belülről táplálja. A (2) trieurhengert a (10) szíj, mely a (11) szíjtárcsán fut, hozza gyors forgásba. A fordulatszám, ha a dob átmérője 400 mm, íoo pl. 40—50 percenként. A trieurhengernek a gyors forgással egyidejűleg gyors, tengelyirányú rázómozgást is adunk a (12, 13) rudazat segítségével. A (13) rúd egyik végén a (14) 105 excenterrel áll összeköttetésben, mely a (13) rudat ide-odamenő mozgásba hozza. A (12) emelőrudazat, egyik végével, a (2) trieurdob (15) függesztőtengelyén támad. A (2) trieurdob a (15) tengelyen ismert no módon úgy van ágyazva, hogy a tengelyen. foroghat, de a tengely, amikor horizontális mozgásokat végez, magával viszi úgy, hogy a (12) rudazat lengő mozgása a (2) dobnak tengelyirányban ide-oda- 115 menő rázómozgását létesíti.