97447. lajstromszámú szabadalom • Trieur belülről táplált forgó fajtázódobbal

Megjelent 1939. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97447. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Trieur belülről táplált forgó fajtázódobbal. Gutmann Rudolf kereskedő Berlin. A bejelentés napja 1928. évi április hó 19-ike. Trieurök, melyeknek forgó belülről táplált íajtázódobjuk van, ismeretesek. Az ismert trieurök egyik-másik kivitelében a csekély szánni fordulattal meghajtott fa.j-5 tázódobnak egyidejűleg tengelyirányú rázómozgást is adtak. A rázómozgásnak lassan forgó trieurökön az a célja, hogy a gabonaszemeket a gépen átvándoroltassa. Az ismert, lassan forgó és rázással dol-10 gozó magfajtázó gépek azonban a gyakorlatban nem váltak be. Áz ilyen gépeknek ugyanis az a hátránya, hogy a trieurdob falának belső szilién kiképzett mélyedések (fajtázósejtek) fala és a, fajtázandó 15 szemek között fellépő súrlódás a rázás folytán annyira csökken, hogy a gabonától elkülönítendő magvak, éppen a fajtázódob rázómozgásától segítve, még mielőtt a kiíajtázott magvak felvételére szolgáló, 20 a íajtázódob belsejében elrendezett vályú fölé emelkedhettek volna, kiesnek a faj> tázósejtekből. E magvak tehát, minthogy a fajtázósejtekből idő előtt esnek ki, viszszakerúlnek a tisztított gabonába, úgy-25 hogy az ismert, rázással dolgozó fajtázógépekkel kielégítő tisztítás- nem volt elérhető. Ennek folytán felhagytak a rázómozgás alkalmazásával. Megkísérelték azt is, hogy olyan gépe-30 ken, amelyek a fajtázódobnak tengelyirán yú rázómozgása nélkül dolgoznak, a belülről táplált dob fordulatszámát nagyobb teljesítmény elérésese céljából növeljék. Hogy ezekben a gépekben a jó ga-35 bonaszeineket a trieur fajtázósejtjeiből eltávolítsák, még mielőtt a fajtázandó magvak felfogására szolgáló vályú fölé jutottak volna, az ismeretes berendezések Jeszedőket alkalmaznak, amelyek a jó, a 40 fajtázósejtekből kiálló gabonaszemeket idejében kivetik belőlük. A leszedők alkalmazása azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a jó szemek, amikor nekiütődnek a leszedőnek, megsérülnek. A szemek sérülése annál nagyobb, minél sebes- 45. sebben forog a fajtázódob. Lehetetlenség tehát, ha leszedőt alkalmaznak, bizonyos, aránylag csekély fordulatszámon túlmenni. A leszedők továbbá még azzal a hátránnyal is járnak, hogy igen fáradság 50 gos a beállításuk és, mivel elgörbülhetnek, emiatt használhatatlanná is válnak. A jelen találmány egészen új, az ismert berendezésekkel eddig soha el nem éri hatásokat létesít anélkül, hogy bármi- 55 nemű hátrány járna velük együtt. A találmányi gondolat abban áll, hogy nagy forgássebességgel együtt tengelyirányban gyors rázómozgást végző fajtázódobot alkalmaz. Kifejezetten hangsúlyozzuk azon- 60 ban, hogy a találmány nem terjed ki e két műszaki fogás csak egyikének alkalmazására, vagyis nagy forgássebességnek lassú rázómozgással való együttes alkalmazására és fordítva. Mert csakis akkor, ha a 65 nagy forgássebességet és a gyors, tengelyirányú rázómozgást együttesen, egymással való kombinációban alkalmazzuk, érjük el, mint alább bővebben kifejtjük, azokat a műszaki előnyöket, amelyek a jelen 70 találmányt rendkívül értékessé teszik. A találmány szerinti, nagy, tengelyirányú, rendszerint 200-nál több löketű rázósebességgel azt érjük el, hogy a trieurdobon áthaladó gabonahalmaz a dob bel- 75 sejében vagy egyáltalában nem, vagy csak igen tökéletlenül követi a trieur falát, úgyhogy a trieur fala és a gabonahalmaz között a dobtengely irányában gyors, ideodamenő relatívmozgás megy végbe. Mint- 80