97443. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy- vagy többemeletes vasrácsos falak előállítására

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97443. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás egy- vagy többemeletes vasrácsos falak előállítására. Frank Alfréd építész Stuttgart. A bejelentés napja 1928. évi március hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi március hó 5-ike. Az eddig ismeretes vasrácsos falak talpgerendákból, keresztgerendákból és szelemenekből vannak összállítva (I) és (U) szelvények felhasználásával, melyek-5 nek magassága a készítendő fal vastagságának felel meg. Ennek az építkezési módnak több hátránya van. A vízszintes és függélyes rácsrudakkal határolt rácsmezők a rácsozat vázának elkészülte után 10 kívül és belül szintesen kötésben kifalaztatnak vagy kibetonoztatnak és a falfelületek mindkét oldalon a rácsrudak fölött bevakoltatnak — a szelvényeknek kifelé szabadon fekvő karimafelületeinél vala-15 mely vakolathordozó szerkezet felhasználásával. Azáltal, hogy a rácsrudak egyik mérete teljesen megegyezik az egész falvastagsággal ós a karimák egész szélességükben láthatók, a szerkezet nem teljesen 20 tűzbiztos. Egy további hátránya az ismert vasrácsos falaknak abban áll, hogy a kifalazásnak vagy kibetonozásnak teherbíró képessége nem használtatik ki, minthogy ez a 25 kifalazás vagy kibetonozás csak a rácsmező kitöltésére szolgál, anélkül, hogy maga is terhet hordana. A vas jó melegvezető képessége következtében a szelvények karimái mentén, 30 még akkor is, ha azok be vannak vakolva, az izzadás folytán nedves helyek keletkeznek. Hátrányosak végül a fal kitöltésénél szükségelt létrás állványok, melyeket felállításukkor körülményesen kell a falban 35 megerősíteni. A találmány tárgyát tevő eljárás mindezeket a hátrányokat kiküszöböli. Az eljárás foganatosítási módját a mellékelt rajz szemlélteti, amely két példaképeni kiviteli módot ábrázol. Az 40 1. és 2. ábra két függélyes metszet; a 3. ábra a fal egy nagyobb darabján át vett vízszintes metszet és a 4. ábra a falnak egy kétszárú oszlopot tartalmazó részén át vett vízszintes met- 45 szete nagyobb léptékben. Az oszlopok két (a) szárból állanak, melyeknek fecskefarkalakú keresztszelvénye van (b) hátfelületeikkel tetszésszerinti távolságban vannak egymástól elrendezve. 50 Az oszlopszárak nyílásaikkal kifelé fekszenek, ily módon kifelé csak a falvastagság marad szabadon, ami a tűzbiztonságot lényegesen növeli. A kettős oszlopok (a) szárai a talpgerendától a főpárkányig 55 terjednek és (b) hátlapjaik között vonulnak át a (c) keretek, szelemenek, harántgerendák, küszöbgerendák vagy más egyebek, melyek az oszlopszárakkal U-alakú (d) közdarabok közvetítésével csa- 60 varok segélyével vannak összeerősítve. Az (a) oszlopszárak és a vízszintes (c) rudak által képezett rácsmezők az (a) oszlopszárak külső széléig az (e) betonnal vagy más egyébbel vannak kitöltve, mint 65 azt a 3. és 4. ábra mutatja, miáltal a vízszintes (c) rudak minden oldal felől és az (a) oszlopszárak három oldal felől az (e) töltőanyaggal körül vannak burkolva és szigetelve. 70 A megkötés után tartóképessé vált (e) töltelék önsúlya az (a), (c) váz megterhelése nélkül közvetlenül az alapfalakra vitetik át. A rácsszerkezetnek tehát csak a mennyezetet és a födélsúlyt kell hordania. 75 Az (e) töltőanyag minden irányban, tehát