97434. lajstromszámú szabadalom • Cellulózburok kolbászáruk és más nedves vagy víztartalmú árucikkek számára

Megjelent 1939. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97434. SZÁM. — IV/e. (XVIII/d., Xl/b.) OSZTÁLY. Czellulózaburok kolbászáruk és más nedves vagy víztartalmú árucikkek számára. La Cellophane cég- Páris. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 16-ika. Franciaországi elsőbbsége 1927. évi junius hó 24-ike. Jelen találmány kolbász és más, olyan pépszerű vagy víztartalmú élelmiszerek és hasonló áruk számára való burokra vonat­kozik, melyeket lényegileg nemcsak az al-5 kotó anyaguk jellemez, hanem az előállí­tásukhoz szükséges eljárás is. A burok azért értékes, mert a pépszerű vagy ned­ves vagy víztartalmú anyagokat konzer­válja, azonkívül lehetővé teszi a benne lévő 10 anyagok füstölését, főzését, sterilizálását, stb. is. A burkot képező anyag a cellulóza, me­lyet oldataiból, pl. viszkózoldatból, réz­ammóniákoldatból, denitrált nitrocellulóza-15 oldatból stb. regenerálunk. A szokásos eljárással előállított cellulóza­lapot, mely a burkot vagy kolbászhéjat fogja képezni, megfelelő átmérőjű for­mára oly módon göngyölítjük fel, hogy 20 a lap két párhuzamos széle egymást könnyen fedje. A lap két szélét ez>­után nem egyszerű ragasztás, hanem autogén hegesztés útján egyesítjük, vagyis a lap két szélét valamely alkalmas oldó-25 szer segítségével oly módon oldjuk fel, hogy a két lapszél egymásba hatol és benső kapcsolatot létesít. Ennek következtében a burok vagy kolbászhéj az illesztési vonal menti szétnyílás veszélye nélkül nedves 30 anyagok felvételére alkalmas. A hegesztésnek az a következménye, hogy a formáról lehúzott csőalakú cellulóza­burkon sehol sem lesznek gyengébb ellen­állású helyek, vagyis a burok úgy viselke-35 dik, mint egyetlen összefüggő egész. A hegesztés bármely cellulózaoldó szer­rel végrehajtható; mint ilyent, példaképen a cinkklorid tömény oldatát említjük meg. Az autogén hegesztés elvégzése után a cink­klorid például vízzel való egyszerű ki- 40 mosás által távolítható el. A két szélnek az illesztési vonal mentén való egymásbatolásának elősegítése céljá­ból a burkot a formáról való levétele al­kalmával nyomás alatt tetszésszerinti magra 45 göngyölíthetjük és így a hegesztési vonalat könnyen összesajtolhatjuk. Ahelyett, hogy a lapot a formára a leírt módon kézzel göngyölítenek fel, folytonos menetben is dolgozhatunk. A tekercsről 50 állandóan legöngyölődő cellulózaszalagot több vezetéken vezetjük át, amelyek a sza­lagot folytonosan hajtogatják. Még mielőtt a cellulózaszalag szélei egymással érintke­zésbe jutnának, az egyik szélre vékony ré- 55 tegben alkalmas oldószert helyezünk, mely a két szélt összehegeszti. Az így nyert burok vagy kolbászhéj fel­használásánál ugyanúgy járunk el, mint ezideig az állati eredetű, közönséges be­leknél, ha a kolbásznak héjjal való borítá­sáról volt szó. A kolbászt képező húst a kolbásztöltőgép a nyílásához tartott bu­rokba betölti, illetve beszorítja. A találmány szerinti cellulózaburok vagy kolbászhéj az összes eddig alkalmazott bur- 65 kokkal szemben azzal a nagy előnnyel bír, hogy abban a pillanatban, amidőn a kol­bászt darabokra vágjuk, a héj igen köny­nyen elválik a vágókorongtól és nem kell e célra külön kést használni. 70 A cellulózából készült kolbászhéj azon­kívül a kolbászt szabályosabb alakúvá, tisz­tábbá és higienikusabbá teszi, mint az ed­dig alkalmazott állati belek. A jelen találmány szerinti eljárással ké- 75 szült, egyik vagy mindkét végén lezárt és vízzel vagy valamely élelmiszerrel meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom