97391. lajstromszámú szabadalom • Fonógép

— 2 — átmérőt annyira, hogy a megnövekedett kerület nyújtási készsége fokozódik, sőt oly mértékre emelkedhetik, hogy a fonal túlságos megnyúlásának, mi több, elszaka-5 dásának elhárításáról kell gondoskodnunk. Erre szolgál a következő berendezés: A csévehajtó (102) tárcsa lazán foroghat a (7) tengelyen, míg a (7) tengely forgató hatását a ráékelt (113) lcereplőkerék, a 10 fogaiba kapaszkodó (114) rúgós kilincs révén adja át a (102) tárcsának. Abban az esetben, ha a cséve megnövekedett átmérője túlságosan megfeszíti a fonalat, ez a feszítő erő legyőzi a (114) rúgós kilines-15 hek a (forgatónyomaték-átadó) (113) kereplőkerékbe való illeszkedését, a kilincs kilép a fogak közül és a (102) tárcsával együtt megáll, miközben alatta a (113j kereplőkerék elforog. A feszültségtöbblet 20 megszűntével — midőn a (82) etető hengerpár utánpótlásával a fonal feszítettsége megenyhül — akkora túlerőre jut a (114) kilincs rugója, hogy a (114) kilincset a (113) kereplőkeréknek épen előtte levő 25 fogrésében benyomva tartani és a forgást átvinni képes. Ezzel a (7) tengely forgása ismét átvivődik a (102) kilineses tárcsa közvetítésével a cséveforg'ató (101) tárcsára. Ez a funkció mindenkor teljesen 30 önműködően indul meg és ugyanúgy fejeződik be. A kócanyagnak a szekrényben való elfogyása esetén alkalmas berendezés ad egy második harangon jelzést. 35 Mikor ugyanis az (1) orsó (2) csúcsán megerősítjük a feldolgozandó kócanyagot és a (17) szalagból a szekrény (27) fenéklemezén kimeredő tűsor felett hosszában elrendezzük, a (115) kóctapogatót (rugal-40 mas ij) (116) állványával (1. és 5a. ábra) együtt valamivel (mintegy félarasznyi távolsággal) a (40) redőny beállított és rögzített vége elé hozzuk és itt (117) rögzítő kengyellel megerősítve, a (115) tago-45 gatót a kócra engedjük. A (115) tapogatót, melyet függőleges (118) rúdja vezet egyenesben, (119) rúgó egy másik (120) rúgó elllenében a (121) zsinór, (122) görgő, (123) állítható kétkarú emelő és a második (124) 50 zsinór közvetítésével enyhe nyomással szorítja a kócra (5a. ábra). A kócanyag fokozatos forgásával a (115) tapogató is lejebblejebb süllyed, ezáltal a kócanyag teljes vagy majdnem teljes elfogyásakor a (115) 55 tapogató legalsó véghelyzetébe ér és a (125) szemébe kötött (121) zsinór meghúzásával és a kétkarú (123) emelő elbillentésével a (124) zsinór révén a (120) rúgó ellenében egy második (126) kétkarií emelőt fordít el, melynek másik végére szerelt 60 (127) súrlódó kereket a (73) segédtengelyhez szorítja. Ekkor a (127) súrlódó kerék — átvéve az (1) orsó (65) púpos kerekébe kapaszkodó (74) vándor-kerékről hajtott (73) segédtengely forgását — a vele együtt 65 forgó (128) csillagkerék révén a (129) kalapáccsal meg-megütögeti a második (130) lelzőharangot. Ily módon kapunk jelzést a kócanyag pótlásának szükségességéről. A jelzőharang megszólaltatása a maradék 70 kócanyag különböző mennyiségének megfelelő mértékre állítható be a (123) kétkarú emelő forgáspontjának kellő változtatásával. A (119) rúgónak természetesen erősebbnek kell lennie a (120) rúgónál, mi- 75 vei a (119) rugóval szemben nemcsak a (120) rúgó, hanem még a kócanyag ellenállása is működik. A gépet leálllítva, az (1) orsót (2) csúcsával együtt kezdeti helyzetébe (az első 80 munkaszakasz kiindulási pontjába) mozgatjuk vissza, ha más vastagságú fonalat óhajtunk más beállítással nyerni. A visszamozgatás — harmadik munkaszakasz — művelete azzal kezdődik, hogy 85 a kócanyag elfogyásának esengőjelére a (4c) laza szíjdobra tolt (4) szíjat az (56) fogantyú segítségével a váltóberendezés kézi működtetésénél leírt módon a (4d) laza dobra toljuk át. Ugyanekkor a (7) 90 tengelyen ülő (8) dobsort a (131) pecekkel (132) állványhoz rögzítjük (1. és 2. ábra) és így vele együtt a (9) ellendobsort meg a vele ékelt (15) anyát forgásában meggátoljuk. Ezzel egyidejűleg gondoskodunk a 95 (]23—130) jelzőberendezés kiiktatásáról is. A (4d) dob — akár csak a (4c) dob — a (4b) dobhoz ékelt (67) ürös tengelyen lazán fut. A (4) szíj rátolása pillanatában a (4d)-vel egy testet alkotó (4e) zsinórkorong lOCt is forgásnak indul és a (133) tárcsa útján forgatni kezdi a (73) segédtengelyt, illetőleg ennek négyszögletes szelvényű végén csúszó (74) vándorkereket, amely viszont a (65) púpos fogaskerék révén az (1) orsót 105 és (2) csúcsát az előző forgással ellentétes értelemben visszaforgatja. Amint az (1) orsó kezdeti helyére visszaérkezik, a gépet megállítjuk, a (115) tapogatót felemeljük s a szekrényt újabb kóc- 110 anyaggal töltjük meg, a kócanyag elejét ismét hozzákötjük a (2) csúcshoz, a (115) tapogatót a kócanyag tetejére engedjük, a (131) pecket kihúzzuk a (8) dobsor testéből, a (4) szíjat pedig a (4c) laza dobról 115. az ékelt (4a) dobra toljuk és az első munkaszak újra kezdetét veszi. Ha a (40) redőny állásán, a (115) tapo-