97388. lajstromszámú szabadalom • Bazalt felületű formakő

Megjelent 1939. évi szeptember hó 250-án. MAGYAR KIRÁLYI jMgC SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97388. SZÁM. — Xll/f. OSZTÁLY. Bazaltfelületű beton formakő. Hálbel Antal vállalkozó Salgótarján. A bejelentés napja 1928. évi április hó 17-ike. Az útépítés terén az összes burkolási rendszerek között tartósság tekintetében legjobban megfelelők a faragott bazaltkő burkolatok. Eme rendszernek csupán az 5 a hátránya, hogy a modern útépítés egyik legnagyobb követelményének, a hé­zagmentességnek nem felel meg. Jelen ta­lálmány a faragott kőburkolatokat csak­nem teljesen hézagmentessé teszi. 10 A találmány lényegében nem egyéb, mint a bazaltbányákban előforduló lap­felülettel bíró hulladékköveknek forma­kővé alakítása alkalmas kötőanyaggal (pl. betonnal) olyan formán, hogy az 15 igénybevételnek kitett lapra kerüljenek a hulladékkövek lapos felületei, míg a formakő többi részei a behelyezett kövek­ből és kötőanyagból (pl. betonból) vannak. 20 Mellékelt rajzon látható a találmány egyik kiviteli alakja, ahol a sraűrozott te­rületek a bazaltlapok felső lapos felüle­tét jelzik, míg a nem sraíirozott részek a kötőanyagot. A bazaltlapok, illetve kő-25 darabok úgy helyezendők a kötőanyagba, hogy a kopásnak kitett felület legna­gyobb részében kő legyen, miáltal jelen útburkolat csaknem egyenlő tartósságú a kőburkolattal. Ilyenformán teljesen 30 pontos méretű, sima felületű formaköve­ket állíthatunk elő, ellentétben a faragott kövekkel (kocka, fejkő, stb.), melyeket sohasem lehet milliméter pontos mére­tekre kifaragni és amelyeknek lapfelü-35 letei oly egyenetlenek, hogy két egymás mellé helyezett kocka között a hézag a legjobb esetben is legalább 10 millimétert tesz ki. A fent vázolt formakövek a meg­felelően elkészített útalapra úgy helye-40 zendők el, hogy a kővel bíró felület kerül az út szintjébe, a többi felület pedig a lapok simasága folytán úgyszólván telje­sen hézagmentesen csatlakozik egymás­hoz. Kiválóan alkalmas fenti találmány 45 járdákat lezáró szegélykövek készítésére, mivel a szegélykövek nagy méretük miatt bazaltból alig készíthetők. Ez esetben a formakőnek nemcsak egy lapját képezzük kődarabokból, hanem két szomszédos lap- 50 ját, még pedig a járdával egy szintben levő lapot GS <IZ úttesttel érintkező lapot. Célszerű a formakő egyes kődarabjait úgy elhelyezni, hogy az igénybevételnek kitett lap éleire ne kötőanyag kerüljön, 55 hanem az éleket behelyezett egyes kőda­rabok egyenesre csiszolt élei képezzék. Ez által az igénybevételnek jobban kitett élek ugyanúgy szerepelnek, mint a fara­gott kőburkolat egyes köveinek élei, azzal 60 a különbséggel azonban, hogy nagyobb hézag hiányában az egyes kőélek kisebb igénybevételnek, illetve kisebb elhaszná­lódásnak vannak kitéve. Elérhető a faragott kövek csaknem 65 hézagmentessé való tétele olyanformán is, hogy egyes faragott kövek (pl. kocka, fej­kő) egyenetlen lapjait kötőanyaggal (pl. cement, habarcs, aszfalt) bevakoljuk, il­letve kisimítjuk, miáltal a kisimított la- 70 pókkal bíró kockák csaknem teljesen hé­zagmentesen egymás mellé helyezhetők. A találmány előnyei: Csaknem teljesen hézagmentes kőbur­kolat készíthető. 75 Bazaltfelületű formakövek minden mé­retben és formákban előállíthatók, míg a faragott kövek előállítása a kőzetnek előfordulásától, illetve mineműségétől függ. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom